Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám - VITA - Molnár József: Hamupipőkénk: a nevelésügy

vita Arra a kérdésre, hogy népünk tudatára az elmúlt negyedszázad alatt ml gyakorolt legátfogóbb formáló hatást - történészeik, szociológusok, írástudók egybehangzóan a termelőviszonyok átalakulását jelölnék meg. Vita csak abban a kérdésben kerekedne, hogy a szocialista öenmelőviiszony közösségi életünk mely területére áldozott legfösvé­nyebben. A magam részéről arra szavazok, hogy e negyedszázaidnak a nevelésügy volt a mostohagyereke. I. A burzsoá nevelésnek volt mellékesen egy osztályvédelmi funkciója is. Társadalmi­lag könnyebben érvényesült, kúszott felfelé a hivatali ranglétrán az, akinek magatar­tásán meglátszott, hogy volt „gyerekszobája”. Akadályversenyt futott a parvenü, aki pusztán képességeivel, tehetségével küzdötte fel magát a jómódúak közé. Dada, nevelőnő iskolaköteles kort megelőzően sulykolta be a kicsibe a jó modort, a kelle­mes érintkezési forma alapjait. Az e vonatkozásban alkalmazott állandó fegyelem idővel mechanikus magatartássá alakult és a .gyermek vérébe ment át. Kispolgári családokban a gyerekének feljebbjiutásáról ábrándozó anya tanította az evőeszközök előírásos használatát, de gyerekeinek a nagypolgári nevelés külsőségeit tudta csak átadni; akadt - cseléd hiányában - elég háztartási munkája, és elmaradt a nevelés­ügy tartalmilag legfontosabb eleme: a helyes és 'hasznos magatartások automatikus beidegzése. Az osztályharcnak elkötelezett proletár empirikus úton rájött arra, hogy a pol­gári nevelésű ember általában nehezebben kapcsolható be a munkásmozgalomba. Ala- csonyafahrandűségi érzés nélkül volt bizalmatlan a jó,modorú emberrel szemben. A polgári nevelés rá is csak a külsőségeivel hatott. A megvívandó forradalom szem­pontjából huszadrangú kérdéssé vált a kellemes és polgárilag kifogástalan magatar­tás. - A proletár legyen harcos és bátor; a győzelem után a többi úgyis magától jön. II. A felszabadulás után - egy évtized sem kellett hozzá - a művelődésügy területén je­lentős eredményeket értünk el; ezeket ellenségeink sem tudták elvitatni tőlünk. Az iskolánkívülii népművelés sikerei, az analfabetizmus felszámolása, a nyolc osztályú általános iskola reformja, a közép- és felsőfokú oktatásban a dolgozóik gyermekeinek szervezett támogatása egy-egy győzelmi állomása volt a művelődésügy területén ki­bontakozott forradalomnak. Eredményesnek mutatkoztak az irányító szervek intéz­kedései: a szemléltető eszközök bevonása az oktatói munkába, az iskalarádió, a film­vetítés és az iskolai televízió. A sikenhangulatban néhány pedagógus csak suttogva 62 Hamupipőkénk: a nevelésügy

Next

/
Thumbnails
Contents