Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Horváth Anita: Magánvasút Magyarországon
ddkök a békés egymás mellett élést, a jószomszédi viszony kialakítását diktálták. Magyarország mindig kereste a lehetőségeit annak, hogy oormalizálja kapcsolatait a semleges Ausztriával. Az, utóbbi io esztendő alatt a két állam több vagyonjogi kérdést rendezett és egyre bővülnek gazdasági, kulturális kapcsolataik. Elsősorban a kereskedelmi együttműködés fejlesztése jelentős mindkét ország szempontjából, mert a kedvező földrajzi adottságok miatt minimálisra csökkenthetők a szállítási költségek, melyek mértéke döntően közrejátszik az ipari szerkezet alakulásában. E törekvések miég jobban aláhúzzák a GYSEV létjogosultságát. Kezdettől fogva fontos szerepet töltött be a gazdasági életben a „kisvasút”: a ipetőházi, illetve a már korábban működő cukorgyárak nyersanyag- és késztermék-szállítását bonyolította le, de jelentősége inkább a gabonaforgalmazásban volt nagyobb. Az elképzelések szerint a győri tárházakból és a Rábaköziből az osztrák ipiaookra, főként Steyerbe vitte volna a búzát, a rozsot, 'azonban a magyar gabona csak Bbenfurüig juthatott. Ugyanis az itteni malomtulajdonosok szép összeggel járulták hozzá a vasútépítésihez, ezért később befolyásolhatták a forgalmazást: míg a gábonaszállításra olcsóbb díjakat szabtak meg, addig magas fuvardíjakkal akadályozták, hogy a magyar malmokból liszt jusson az osztrák piaora. Tehát a gabonafeldolgozás a magyar-osztrák agnárérdekek ütköző pontja lett. Bizonyos mértékig ezért csökkent a vasút nemzetközi jelentősége, s inkább a belföldi közilekedés eszközéként tartották fenn. A második világháború alatt főként hadicélra használták: a német repülőipar a magyar bauxitbányákból szállította az alumínium előállításához szükséges nyersiamyagot. A felszabadulás utáni konszolidációs években mindkét ország területén csak belföldi forgalmat bonyolított le a GYSEV. Rohamos fejlődése az 50-es évek elején kezdődött. Míg 1898-lban a GYSEV és a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Rt. személyforgalma összesen 891 ezer 254 utas, teherforgalma összesen 605 ezer 651 árutonna volt, ez később a következőképpen alakult: magyar osztrák von; a 1 0 u: személy árutonna személy árutonna szállítás szállítás 1938 975 043 701474 308 207 648 359 1946 1 206 000 209 OOO 178 974 72 540 19)0 2 405 OOO 946 OOO 422 399 536 744 1957 4 02 3 OOO I 576 OOO 444 223 869113 1968 6 943 000 3 611 000 192 234 1631613 Jelenleg is a magyar vasútvonal dolgozói látják el a GYSEV teljes hálózatán az igazgatási, a kereskedelmi, az ellenőrzési, a pénzügyi, továbbá a vontatási és vo- natkíséreti, valamint felszerelési teendőket, vagyis a vonatok trakcióját. Kizárólag német nyelvet is beszélő alkalmazottakat vesznek fel, akiknek ismerniük kell a munkakörüket érintő osztrák törvényeket, rendtíleteket és egyéb hatósági, vasúti utasításokat. (A határon túli szolgálatban osztrák vasúti egyenruhát viselnek.) A vasúttársaság székhelye Budapest, Becsben csupán képviseletet tart fenn. Osztrák részről két igazgatósági tagja van. Az ügyvezetést a budapesti vezérigazgatóság látja el. Közvetlenül irányítja a forgalom lebonyolítását végző soproni vasútüzemi igazgatóságot és a Wulkaprodersdorfban levő osztrák üzemvezetőséget.. A GYSEV az utóbbi évtized, de kiemelkedően az elmúlt 20 év alatt nagy fejlődési utat járt be. Míg megnyitásakor mindössze négy személy- és öt tehervonati 52
