Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 6. szám - SZEMLE - Ferenczi Zsuzsanna: Híd, Uj Symposium, Irodalmi Szemle
mi a magyarság helye, feladata Európában, s hogyan tölti be, vagy töltötte be funkcióját, melyet a humanizmusban, az antifasizmiusban jelöl meg. Irodalmi tanulmányaiban meghatározó szerep jut Adynalk, Gaál Gábornak. Az ötödik számiban már ott a nekrológ, s gyászkie- retben Fábry neve; a hatodikban együtt búcsúznak a .magyar irodalom nagy halottitól, Veres Pétertől, Váci Mihálytól, Fábry Zoltántól. Megrendülésük .érthető, mert pótolhatatlan az a szerep, amit Fábry a csehszlovákiai irodalmi életben betöltött. Bár Győri Dezső 1949 óta Magyarországon él, máig is .gyümölcsöző kapcso- latiban van az IRODALMI SZEMLÉ- vél. Hetvenedik születésnapján a harmadik számiban még Fábry köszönti, Szeberényi Zoltán pedig nagy tanulmányban méltatja az elkötelezett politikus költőt. Egry Viktor, Duha Gyula, Ordódy Katalin, s az Irodalmi Szemle körének nálunk is jól isimért alkotói .gyákran szerepelnék a lap hasábjain. Annál feltűnőbb, hogy a fiatalok között .meglehetősen kevesen vannak, ákik egyéni, s.eiriki- vel össze ném hasonlítható hangjukkal tűnnének ki. Az IRODALMI SZEA1LE rendkívül komolyan veszi, s felelősséggel tölti be „.híd” funkcióját. Ez évben olvashattuk Weöres Sándor, Károlyi Amy, Rónay György verseit, kritikát a két nagy port felvert regényről: Konrád : A látogató és Kardos: Avraihaim Boga- tfc . . . című műveiről, (beszámolót a pesti színházak .műsoráról. Gyakran közük cseh és szlovák írók műveit, s az ötödik számot teljesen az ő írásaikból válogatták, bizonyítván ezzel azt, hogy a cseh és szlovák irodalmat is közvetlen hagyományként tisztelik. Az IRODALMI SZEMLE egyik legértékesebb rovata a Hagyomány. Kovács Győző .emlékezik Baróti Szabó Dávidra, halálának másfélszázados évfordulóján (2. .szám), Popély Gyula folytatja tanulmányát (1. szám) a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (másként -a Masaryk Akadémia) megalakulásáról. Ez az alapítvány sokat tehetett volna a problémák tisztázásiáért, a nemzeti és szociális kérdések, megoldásáért. Sajnos, nem így történt. A cseh—magyar kulturális érintkezés pontjairól a XVIII. század végén, a XIX. század elején, tehát a nemzeti ébredés korában közöd adatokat Fried István (4. szám). Gál István Széchényi cseh kap- csdlatairól ír (1. szám). Meg kell említeni Rákos Péter szép emlékezését Mára! Sándorra. Lírai őrjárat címmel ír, s Márai kassai őrjárata nyomén járja be a várost, keresve az író művészi életének értelimét, azt keresve, hogy vajon miért is nem tudta beváltani azt az ígéretet, amli valaha volt, a magyar prózának egy különleges irányát indítva el. Szép, méltó, nosztalgikus írás, talán a sok idézet hasonltja Mária lebegő, elegáns stílusához (6. szám). Jól szerkesztett, egyenletes színvonalú folyóirat az IRODALMI SZEMLE. Bár szenzációkkal ritkán szolgál olvasóinak, megbízhatóan, széles körben tárja elénk a csehszlovákiai magyar irodalom alkotóinak műveit, látókörünkbe vonva azokat az írókat, költőket, kritikusokat, akik nélkül nem volna teljes a kép, ha a mai magyarnyelvű irodalmat alkarjuk megismerni. Ferenczi Zsuzsanna 572
