Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 6. szám - SZEMLE - Paku Imre: Rákos Sándor: Kiáltásnyi csönd

■cioilógiai és eszteti-kai megalapozottsá­gukkal, s az ahből iszármazó ítéletek biztosságával. Ha ciné, megdöbbentő pontoisságú ítéletéit -ma sem kellene re­videálnia. Aligha van koránák olyan kritikusa, aki kevesebbet tévedett vol­na, mint ő. Nagyon sokat jelent, hogy ma is vállalhatná teljes életművét. Hi­szen hányszoir láttunk már azóta látvá­nyos vagy csöndes irányváltoztatás óikat, hars önbírálatokat, és buzgó önkritikák még ibuzgóihb önkritikáit. Sokam tájéko­zódtak úgy, imim-t a turisták: szól iránt; azon a bizonyos damaszkuszi úton az utóbbi lévtizeddkben túl nagy volt a for­galom. Bálint György hű maradit ön­magához, a megismert igazsághoz. Nem akart tálborok felett -állni, imégsem csat­lakozott kis érdekvédelmi csoportokhoz, klikkekhez, hanem egyetlen ügyet, érde­ket -szolgált, az antifasizlmiu-s, a huma­nizmus, a -nép ügyét. Az irodalomban is ezt az elkötelezettséget kereste, anélkül, hogy volu-ntaristává lett volna. Az eszfcé­Kemény, következetes, akaratos, fe­gyelmezett költő; olykor maikacs ugyan, de sohasem merev, mindig szerény, csen­des, tudatosan és biztosan. Mindegyik megnyilvánulása újat, szokatlant jelent inég -akkor is, ha külső jel-dk valamiféle r-okoní tűst engednének fölfedezni egyik- másik vers-évei kapcsolatosan. Elődeit és kortársait úgy tiszteli, hogy más úton és saját -eszközeivel alkarja elérni őket, fel­nőni hozzájuk. Éppen ezért parlagi Okos­kodás, játékos ifölényeslkedés lenne őt, ahogy olykor-Olykör már ímegfcodkáztat- ták, bármilyen ,,irányzat’Mba sorolni, vagy valaki követőjének myiillván-ítani. Egyik legeredetibb, ugyanakkor legha­gyományosabb költőnk: eredetisége és ha-gyományossága költészetének alapréte­geiben, egyes verseinek ízületeiben külö­nös módon -egyesülnek — tartalmi és tik-ai jelenségek társadalmi jelentését, érvényét (kutatta. Megállapításai ma is megbízható tájékozódási pontokat jelen­tenék irodalmunk közelmúltjának törté­netében. Életműve élő egységgé áll ö-sz- sze, olyan dokumentummá, tanúbizony­sággá, melynek igazságát életével és ha­lálával hitelesítette. Gondos Ernő könyve jó, foot-os és hasznos munka. Bálint Gyöngy életét ed­dig nem nagyon -ismerhettük. A n-agykö- zöin-siég miég mindig keveset tud róla, -re­méljük, ez a -gazdagon -dokumentált, ön­álló kutatásokra épült, megbízható ered- miényekfcdl rendelkező, adatközlő és elemző mű sokakat indít Bálint György írásainak a tanulmányozására. Öröksége ibő kincsesbánya. Szerzőnk testközelbe hozza az írót, aki önként nézett szét a feibolydult világban, és mindentől tu­dósított, amit látott. (Szépirodalmi, 1969.) Simon Zoárd formai vonatkozásokban egyaránt. Hi­valkodó szándékoltság, 'kérkedő erőfi­togtatás és 'fölényeskedő magamutatás egyáltalán nem kenyere. Ö szintén ke­resi és szereti a nyilvánosságot, hiszen visszhangra vágyik, de csak akikor lép elő, amikor sokáig hordozott, féltőén dédelgetett „'mondanivalója’ ’ mintegy csordul belőle. A telítettség után követ­kezik az anyag, a költői téma megmun­kálása, az áradó mondanivaló mederbe- terelése, fonmábakényszierífiése, kímélet­len tömörítése, a költemény minősítése. Az ő költészeteivé: „bazaltba vésett sorok az elhallgatás többletével nem bánhat könnyedén a szóval aki törvényt fogalmaz’’ (Ars poetica) 557 Rákos Sándor: Kiáltásnyi csönd

Next

/
Thumbnails
Contents