Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 6. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Maros Dénes: Kószálás ipari partokon VI.

Iákat, flés2jletes és főkönyvi könyvelést, segíti tevékenységtikot a készleteikről felvett statisztika, például akkor, ha a kereslethez kívánják folytonosan igazítani áruik összetételét vagy .minőségét. Egy készletező vállalat tíz-tizenkétezer vevővel áll szemben, százezer árut mozgat meg havonta. Egyetlen számla elkészítése kézi munkával öt—hat napot vesz igényibe. Mi 24 órán belül adjuk. Az ebből eredő fcamattalkarítás 8—-10 millió forint 'évente. Napra kész folyószámlát tartunk nyilván, amire kézi erővel legfeljebb év végén merték vállalkozni. Egy húsz fős fdlyószámlázó csoport helyén elegendő egyetlen embert alkalmazni, s ugyanakkor millióikkal csökken a kintlevőség.

— Nagyon szépen hangzik. A milliós értékeket hozó gépek eszerint, legyenek bár költségesek, hamar megkeresik áruikat.

— Nemzetközi tapasztalat szerint két óv alatt amortizálódik a számítógép, ha arra használják, amire való, és úgy, ahogy kell.

— Miért a feltételes mondat?

— Nem nevezem meg a gyárat - 'gyárakat? —, amelyikben az eset történt. Megvették a gépet, betáplálták a termelési adatokat, s remélték, hogy nagyszerű sémár kapnak a termelési folyamat szabályozására. Az eredmény láttán műszakiak és közgazdászok navetőgörcsöt kaptak. Pedig a gép ragyogóan működött. Összegezte a pontatlan, a hiányos információkat. Tizenkét éve oktatok számítástechnikai tanfolyamokon. A leendő szervezőknek szoktam mondani — eléggé el nem ítélhetően, goromba Szávákkal —, hogy a .szervező legyen gyógypiadagógus és legyen idomár1! tehetséggel megáldott. A szakmai ismeretekről csak ez után szólok. A hiúság ugyanis kévésükét kímél. Megjelenik a gép a maga személyzetével, lés az addig jónak hitt munkáról kritikus észrevételek hangzanak el, s mi több, változásokat követelnek a logika, az ésszerűség nevében. A páciens .első reagálása — a pokolba 'kívánja a gépet, hiszen eddig minden flottul ment, most meg macerálják. A második: mintha azt akarnák 'elhitetni vele, hogy a gép okosabb, lehet, hogy feleslegesnek tartják? Holott mindössze arról van -szó, hogy a géppel nem lehet elnagyoltan dolgozni. Ha a termelés optimumát keresem, végig kell gondolnom, milyen tényezők határozzák meg. Elemi, tudatosan torz példával élve: mi ketten beszélgethetünk arról, hogy a barna színű autók jók vidékre, a fővárosba kiéket gyártunk, és ezek után kiszámítjuk, mennyi kék, illetve barna festék kell. A gép visszakérdez, mii lesz a többi színnel?

— Ha jól értem, a program szellemi fél tételeiről van szó.

— Pontosan. Résziben a géppel közvetlen kapcsolatiba kerülő személyek hozzáértéséről, részben a társadalmi felkészültségről. Az első csoportba tartozókkal szemben nálunk a követelmény — legalább a jelenlegi munkakörének megfelelő képzettsége legyen mindenkinek. Az ezzel kapcsolatos gyakorlati (gondok? Mindenki előbbre akar jutni. A gépkezelőből 'programozó, a programozóból szervező lesz előlbb-utóíblb. Az alacsonyabb munkakör rosszul megfizetett, nem vonzza a fiatalokat. A társadalmi felkészültség a többi között azon is múlik, (hányszor, .milyen tálalásiban kap nyilvánosságot a program. Az ismétlés fokozott megértést ébreszthet.

Zugló csendes mellékutcájában, családi háziban székel egyelőre a SZÁMOK, a Számítástechnikai Oktató Központ igazgatója. Faragó Sándor. Irodáját a központ kiadványai, külföldi és (hazai szakirodalom, fotók töltik be. A SZÁMOK-ot a Központi Statisztikai Hivatal hívta életre 1969. .október i-én, a Gazdasági Bizottság döntése alapján.

Mi az, ami innen a hangulatos Törökőr utcából irányítható? Faragó Sándor:

— Alapigazság, hogy ,a számítástechnika fejlesztési program anyagi feltételeivel egyenrangú kérdésként kell kezelni a program szellemi hátterét. Ez nem attól igazság, hogy itt hangzik el, nem is Magyarországon 'kitalált ügy. A különféle programozási módszerek, ptograminyelvék, alkalmazási rendszerük - összefoglaló néven software •—- fejlesztése .kulcskérdés. A legutóbbi felmérések szerint az Egyesült Államokban a