Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 6. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Maros Dénes: Kószálás ipari partokon VI.

mert a szakemberük alkikor is azt vitatták, mire képes a zenélősen túl az első magyar, sorozatgyártásra előkészített komputer. (A sorozatgyártás azért hangsúlyozandó, mert az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárával egyidőben az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében is terveztek és készítettek számítógépet, mély az intézeti munkákra nagyszerűen bevált.)

Ügy adódott, bogy ábbain az évben többször is megfordultam az EMG-ban. Beszélgettem a számítógép megalkotóival. Nagyon fiatal emberekkel, átlagos életkoruk nem érte el a harminc 'évet. Láttam az EMG-830-at szétszerelt állapotban és működés közben. Mi érdekek engem ükkor, és mi foglalkoztatta az ifjú Mérnököket?

Párbeszéd a tranzisztorait, memóriaegységeit leplezetlenül mutató gép mellett:

— Mi jelentette a legnagyobb gondot a tervezés és a kivitelezés közben?

— A hazai gyártási tapasztalat hiánya. Közepes teljesítményű, másodpercenként Z5 ezer műveletet elvégző gépet kívántunk szerkeszteni. A többi között abból a meg* gondolásból, hogy a hazai igényeket gyakran (kielégítené ez a teljesítmény, mellesleg az alkatrészellátásunk sem engedett nagyobb kapacitású komputerről álmodozni. így is rengeteg a hibaforrás, az apró alkatrészüknek olykor negyven-ötvon százaléka selejtesen érkezik.

Gál Jenő első osztályú .vízilabdázó volt, leállít:

— Fürdésből nem lehet a csapatban megélni.

Igaz Béla hónapokig nem vett kézbe szépirodalmi művet. Köves Péter állandóan kialvatlam.il, vöröslő szemükkel járkált:

— Csak az utolsó hónapokban volt több a jónál. Még így is megérte.

— Ennyi plusz munkáért mi a fizetség?

Emlékszem, kicsit értetlenül nézték rám, aztán valamelyikük magyarázni kezdte:

— Közhely, ide igaz — ólyan murikéban részt venni, amely korszerű gépért, korszerű gondolatért indult, a fáradság jutalmát adja. Aki igazán mérnök, aid igazán gondolkodó embernek tartja magát, csak ilyen munkában leli örömét. Ismerned kellene a számítástechnika történetét, hogy érezd, a második technikai forradalom részesei vagyunk.

— Jó, ismertessetek meg vele!

•—• Valószínűleg az irodákban (hiányzott először a gyorsan számoló, tökéletesen memorizáló eszköz. Az „esZköz” 'egy ideig lehetett egy-két-három-öt vagy száz ember. Charles Babbage angol matematikus már a múlt században számítási irodát szervezett, részeire bontotta az irodára háruló teendőket, egyfajta „gépi” struktúra szerint -dolgoztak beosztottjai. Később valódi géppel is megkísérelte az ügyvitelt. Kevés sikerrel. Néhány évtizeddel később már jó eredménnyel 'használták adatfeldolgozó gépeket a vasutak, a kereskedelmi cégek. Minőségi ugrást jelentett az dléktroncső alkalmazása. A De Forest, amerikai mérnök feltalálta elektroncső volt az első elektronikus számológépek lelke. Magát a számítástechnikát, a gépi programozást hazánkfia, Neumann János gondolata vitte a ma ismert megoldásokig. Az ő zseniális gondolata, hogy a gép programját ugyanúgy kezeljük, mint a többi adatot. Tisztelgés a nagy matematikus előtt, hogy a számítógéptudoimányi társaság Neumann János nevét vette fel.

— Egy pillanatra függesszük fel a történelmi leckét, gondolom, úgyis a jelenhez érnénk. Milyen alapon nevezzük a számítógép elterjedését a második technikai forradalomnak?

— Tulajdonképpen több joggal illeti meg a forradalom cím a komputer hódítását, mint a gőzgép feltalását. Akkor számos iparágban közvetve érződött a hatás, átgyűrűzött a textilipartól a közlekedésig. A számítógép alkalmazása nem ismer határokat, nincs olyan terület, ahol ne vennék hasznát. Az orvostudományban éppen úgy, mint a nyelvészetben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a termelő üzemükben.

532