Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 6. szám - Bába Mihály: Tizenhétszintes némaság (elbeszélés)
néztek rá, hogv milyen hangos, magabiztos, amikor esküdözött, hogy beolvas a főnökségnek, a tyúkól építő politikusoknak, hogy ha nem intézik el a lakásügyét, akkor X tyúkszemére lép, aki a 'kurvájának szerzett lakást. Nevették, mosolyogtak rajta, aztán bevitték a másik szobáiba és lefektették. Kábultan aludt el. Nem emlékezett arra, bogy Ági is, Betti is megpróbálta ébreszgetni, de 'eredménytelenül. Arra sem emlékezett, hogy levetkőzött volna. Az első (kábulatból felriadva, kapkodva öltözködött és kisurrant a lakásból. A hivatalban Betti kuncogva mondta neki, hogy Ágival megpróbálták ébreszt- getni, de a füle botját sem mozgatta. Mert ott aludt az Ági is a másik szobáiban a Bettivel. Külön-külön bementek hajnal félé is. Az Ági 'akarta, de hiába. Csontos idegesen hallgatta Betti fecsegését. Ági telefonszámát is azért írta fel egy cetlire, hogy hamarabb megszabaduljon tőle. Rászakadt a némaság. Ült, nézte a makettet, a rajzokat, de gondolatai összevissza kalandoztak. Megpróbálta felidézni Ági arcát, nem 'Sikerült. A hófehér combok viszont úgy nyújtózkodtak előtte, hogy arcába szökött a vér. Fehér egerekké válnak, ha nem hagyom abba az óvást. Eszébe jutott X, akii lakást szerzett nőismerősének. Felhívta: átmegyek hozzád egy percre — mondta könnyedén, pedig nem emlékezett arra, hogy tegezték volna egymást. Megjött a Csonti hangja, 'Suttogták a folyosón egy óra múlva, mert a titkárnő hallotta a hangos beszélgetést. Ám a napok még sokáig egyhangúan teltek, múltak, pörögték el az idő orsóján. Csontos csak akkor robbant ki, amikor a diri titkárnője nyeglén közölte vele, hogyha nem tudná, mi lakást építünk és «más ügyiben az igazgató elvtárs nem ér rá. Csontos félrctoka a sápítozó .nőt, kinyitotta az ajtót és bement az igazgatóhoz. Az öreg meglepetten kapta föl a fejét. Beadom a felmondásomat, ha a vállalat nem intézkedik. Elmegyek oda dolgozni, ahol nem tűrik el, hogy az apám az aggok házában éljen, mert nincs lakásom és nem lehet velem. Vagy ön úgy gondolja, hogy ez nem probléma, mert a gyerekei magát is az aggok házába fogják dugni? Csakhogy ez engem nem érdekel, igazgató kartárs. Az apám belőlem mérnököt nevelt. Tervező mérnököt. Érti? Érti? Valamit miég mondani ákart, de nem jutott eszébe semmi, de semmi. Hirtelen sarfcomfordult és elment. Nem csukta be maga mögött az ajtót. A titkárnő önkéntelenül elhúzódott, amikor meglátta. Csontos fütyörészve ment végig a folyosón. Kinyitotta a szobája ajtaját és megdöbbent: a padlón, az asztalon százszámra futkároztak a fehér egerek. Béke. (Szabó Emil foto ja.) 490