Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 5. szám - SZEMLE - Paku Imre: Rába György: Férfihangra

Tüslkés az egyetlen célravezető utat választja, alázattal és érdeklődéssel közeledik a rajzokhoz. Ez jellemzi akkor is, ha az író vagy az irodalmi alkotás, akkor is, ha a festőművész vagy a műélvező oldaláról közelít. Rendszerint minden oldalról körüljárja tárgyát. Így nyílik alkalma irodalomtörténeti állásfoglalásra (pl. Berzsenyivel 'kapcsolatban), így Maartyn érdeklődésének magyarázatára pl. az Ulysses kapcsán.

Nem tagadja, hogy megközelítése elsősorban „irodalmi”, de „nem azt 'kerestem a képekben, ami irodalom, hanem ami kép” - írja. Ezért sikerült a mélyére látnia Martyin irodalmi íkísécő- rajzainak, s egyben olyan lámpást kézibe adnia, amellyel bárki bejárhatja korunk egyik nagy művészének a tájait.

Tüsklés régi tisztelője, értője és népszerűsítője Martynnak, több cikket, tanulmányt publikált róla eddig is. Mostani tanulmánya összegezés, s szervesen kapcsolódik munkásságának ahhoz a részéhez, amelyben a Dunántúl kulturális értékeit, azon belül Péos múltját és jelenét, a város szellemiét kutatja, „fedezi fel” önmaga és olvasói számára.

A könyvet az elemzett kisérőrajz-so- rozatokból válogatott kilenc illusztráció és agy, Lovász Pálról készített íróportré díszíti. A kiválasztott képeik alkalmasak arra, hogy a Tüskés által mondottakat a valósággal szembesítsük, s betekintést nyerjünk Miartyn irodalmi kísérőnajzainák világába.

BERTÓK LÁSZLÓ

Rába György: Férfihangra

Ritkán jelentkezik, csaknem három évtized folyamán mindössze négy önálló verseskötetet adott ki, ugyanannyi versfordítást. Lapokban, folyóiratokban elvétve találkozunk nevével. Eddigi versei, fordításai elférnének egy közepes terjedelmű kötetben. A versfordítás (művészetéről írott elemző tanulmánya - A szép hűtlenek - egyedül vaskosabb könyv, mint amekkora összes versesművének kötete lehetne. Ez iaz arányosítás külsosóges, egyáltalán nem alkalmas értékelésre, vagy közös színvonal keresésére. Mindenesetre annyit megállapíthatunk, hogy Rába György inkább hajlik a költészet elméleti-történeti kutatására, mint gyakorlati művelésére. Tudományos kutatás és versírás barátságosan megfér ©gyónás mellett, hiszen - a példák igazolják - a nagy költők többnyire csalhatatlan tudósai a költés tudományának. Költőnk, úgy látszik, ezen az úton halad. Am, lássuk legutóbbi ver- seSkötetét, amely Férfihangra címen a közelmúltban jelent meg.

Rába Györgyöt mindenekelőtt megfontoltság, óvatosság, mértéktartás, visszatartott hang jellemzi, erejét meghaladó feladatra nem vállalkozik. Az őszinteségnek mindez szép bizonyítéka; erény, mely feltétlenül eredményessé válik. Tudván tudja, hogy a líra iaz irodalomnak egy olyan ága, amely nem 'tűri az álságot, a kétszínűséget, a 'hivalkodást, a fölényeskedést. A tükör csák akkor eredeti önmaga, ha a válóságot tökéletesen mutatja, a torzítás mesterfcélt- sógre vezet, különösen a versírásban, a létók tükrében, ömaga igen okosan mondja: „A költészet két ellentétes elem, az egyetemes és a személyes dialektikájából születik meg. A vers tanulságtétel - iaz emberről, drámájáról és színpadáról: az életről.” Az ő életessége minden elvontsága ellenére mélyen emberi: egyéni és egyetemes.

Megbízható költő. Említi a színpadot, azon azonban nem mutogatja magát; a nyilvánosság hiányát ritkán érzi, inkább hallgat, semmint (feleslegesen vagy ha472