Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Maros Dénes: Kószálás ipari partokon. V. Textilesek

tőén hátat fordít a fiatalembernek, alkii Julitól kérdezi már, menne-e v>ele táncolni, Megy. Ildikó megvetően:- Kéglire hívott. Hülye.- Ildikó - becenevén Kistnazsola - tíz óra körül szipogva ül helyén. Ketten vigasztalják. Erzsi diszkréten elmeséli - csőik nékem! hogy Kismazsolát a nővére nevelte, ő hozta be a gyáriba is. Aztán Kismazsolánalk volt egy fiúja, aki most már nővérének a vőlegénye.- Tragédia - mondja Erzsi.

Dehogy tragédia - mondanám, józanságra, bölcsességre, az idő gyógyító erejére hivatkozva. Kismazsola fél éwell tizennyolcadik születésnapja előtt csalódott, mii ebben a tragédia? De most, amikor írok róluk, remélve, hogy sohasem olvassák soraimat és senkii rájuk1 mám ismer, még minidig világosan érzékelem életűik bezártságát, a szűk határokat.. . így aztán érzelgősségre hajlamosán ellllendrulkkere vagyok a szakoktatónak és barátjának, holott férfiúi szolidaritás is van a világon, lám ők már az első pillanatban felajánlották fdkanszenvüket, és hiába múltak a félóráik, nem iszűnt meg reményük, hogy majd csak kiderül, melyik csajt választom.

Marikával fecsegek, akünek éppen most jött meg ,a férje. Egyéves fiúcska képeit nézzük. Péterfce a csöpség neve, most éppen a nagymamánál llakik. így van ez jól, a főbérlőik nem engedték meg a zajos családi idillit. Marika pedig dolgozni aklart-fcény- szerült, elválva Bétákétól. Lakásra Ikdll a pénz, KISZ-lakásra. Az induló összeg meghaladja a harmincezer forintot. Marika ezernégy-ezerhat között kieres, a férj kettőezer- kettőre megy föl, tmlk-iafcatos. Az albérlet ötszáz.- Tessék utánaszámolni! Anyám mondta, a gyerekért fillért se küldjünk, elbírják a költségeit. Meg azt is mondta, ugyan miibe kerül egy ilyen kiis lemlbeTke, négyötöket is fölneveltünk Én meg úgy csináltam, mint aki elhiszi, hogy semmiből lesz étele, ruhája.

ök bontják meg a társaságot.

„Régi csibészek ...” - tüiööM a dobos a mikrofonba. Roppant jókedvű társaság készülődik. Hzetópinoér, kézfogások, tanakodás, mivel a leggyorsabb, mennyi lenne hazáig a taxi, jár-e még a villamos. Mindjárt éjfél. Felnőtt emlhemék hat óira alvás elég.

Szociológusnő - tanulmányt írt a migrációról. Reprezentatív felmérés alapján az elmúlt két 'évtizedben a fővárosba települtek életkörülményeit, szokásait, beilleszkedésiét vizsgálta.- Az első időszakot kettős kötöttség jellemzi - ismerteti eredményeit. - Különösen a lányok esetében fontosabb imióg a fégi környezet. A hétvéget otthon töltik, az új társaságban sokáig nem lelik helyüket. A textilesek bizonyos fokig (kivételesek - gyakran ugyanis a brigád, a műhely többsége felköltözött, albérletben, ritkán, munkásszálláson lakik. Valamiféle véd- és dacszövetséget kötnek, ami feltehetőleg megkönnyíti az első hónapokat, de késlelteti a teljes beilleszkedést. Anyagi tényezőik is közrejátszanak. Többségükben ál az otthoniak előtti bizonyítás vágya, tudniillik igazolni akarják Pestre költözésüket, fizetésükhöz képest nagy összeget takarítanak meg, stafírungot gyűjtenek.- Miután munkahelyen kívüli (kapcsolatuk kjavós van - lennek Is megtaláljuk anyagi vonatkozását, hogy mást ne említsék, ismerkedni viszonylag költséges szórakozások által a legkönnyebb, albérlőként viszont lakóhelyük környékén kevés az ismerősük -, a munkahelyi szervezett 'társulások, a brigád, a különböző rendezvények fontossá válnak számúikra. Aki ebből is kimarad, gyakran lelki sérüléssel, már-már kiközösíti magát. A párválasztás, a házasság sok mindent megold aztán, de a imligrá42)