Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 4. szám - SZEMLE - Falussy Béla: Áprily Lajos: A kor falára

Ezek a sorok a végzetszerűsiég ellenére is a csakazórfcis optimizmusát, a legvégső emberi hitet hirdetik. A lkát vers összefüggéseit támasztja alá a következő, szövegelemekkel végzett összevonás: a börtön levegője a költőre .bellükől hat (hervadó tüdőm). De még lehetséges, ha néha perce jön csodáknak, hogy a szem túlhatol a rácsozott időn, s a romon túl csiliagmező lobhan, amely a végtelemség fenyvesillatát hozza. Világira vérzők romjai alól, mélyből száll fel az ember daliamra, a vers.

Áprily Lajos (1967.)

A fenti versek időben távolabb is hasonló motiváló erők hatására jöhettek létre. Hangvétel, szerkezet, összevonhatóság mind ezt bizonyítják. Szoros kapcsolatukon túl még a következő lazább asszociációk csatolhatok e imotívumsorthoz: fenyvesillat, mint megfoghatatlan, múltat idéző fogalom, mélyet a hervadó tüdő szüksége idéz fel, tovább asszociálja a fenyvesek, a gyerekkor, a szabadság, a végtelenség fogalmát. Így kapcsolódhat az előbbiekhez a Kék sugarak (105. 11.) c. vers. Idézzük .néhány sorát: „Én nem .tudom, hogy milyen kék a tenger, / mi hegyre mentünk, ha kék volt a nyár. / Nekünk az erdő volt a végtelenség, / nekem a szajkó volt a kék- madár.” A szabad emberi természet a derült .ég színével, a kékkel rokon. Mit hordoznak a kék sugarak? - a szabad nyár hegyi sétákkal betöltött kék színét. A ,,ne369