Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 4. szám - SZEMLE - Falussy Béla: Áprily Lajos: A kor falára

(meglehet) jellemző példát felmuitatoi. Több vers kiválasztásánál tnagy ,szerepet játszott a motívumok ősszevillanásákor érzett spontán rátailálás öröme. Azonban ennek, a számomra önfeledtnek tűnő játéknak minden esetben a versek születését meghatározó körülmények, az egyes kötetek kiadását megelőző események, motiváló erők szabtak határt. Így a versek megközelítését a versek, motívumok között objektíve fennálló viszony alapján, valóság és költői valóság kapcsolatát (egységét vagy ellentmondását) figyelembe véve kíséreltem meg.

Dolgozatom A kor falára olvasásakor felötlött gondolatokat próbálja rendszerezni a fenti összefüggések jegyében, egy rövid áttekintés céljából.

Az Áprilyréletmű egységének alapja a csaknem ötvein év költészetét átszövő motívumkörök rendszere. Magát az alaphangot pedig a külső motiváló erőik általános jellege határozza meg, egy sajátos, introvertált költői alkaton átszürődve: „Verhetne más dalt? Jégjfelhős az ég, / vihar-harangot ráz a mély feléje. / Az ón tántorgó, lázas ritmusom / romló világok összetört zenéje. . .” (Arythmia 108. 1.)*

Az első döntő fontosságú hatás-sorozat a gyermékkor világában éri. A nyomasztó szegénység szinte a gyemnek tudatán kívül álló, mellékes tényezővé válik. Édesanyja a „gond kapuit - előle - meseszóval, dalokkal takarta”, apja fiús, szabad világot tárt ©lé. A természethez szövődő kapcsolat a benne és vele élő ifjú számára magát a szabadságot jelenti, az emberi lényeg hordozója. Majdan a háborúk, a nagyvárosok lélekölő hajszája elől gyakran menekül egy-egy vers üzenetével a gyermekkori ház, a parajdi természet-közelség védelmiét jelentő világának álommá foszlott képeihez. A gyermekkor átélt tragédiái éppúgy, mint a iszékely mondák hatása is fellelhető motívumok. Az Erdélyben töltött gyermek- és ifjúkor formálja emlberi értékrendjét, itt válik a távolodó havas csúcsok szerelmesévé.

A gyermekkor tündérvilágából csakhamar egy komorabb valóság ragadja ki. Nélkülözések között végzi a kolozsvári egyetem bölcsészkarának magyar-német szakát. Szívének aritoilás rendellenességei ás korán szorongással töltik el.

Az első világháború kitörésének idején a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára. Egymást követik a hírek elesett (barátokról, tanártársakról, tanítványokról. A háború tragikus élményének hatása alatt válik világlátása végzetszerűvé, költészete elégifcussá. 1919-ben meghal édesapja. Két évre rá megjelenik első kötete, a Falusi elégia (A kor falára kötetében 7-36. 1.). Ekkor mór érett fórifi, 34 éves. Következő kötete az Esti párbeszéd (39-58. 1.), 1924-lben jelenik meg. Közben Dijoníba utazik, hogy ia francia nyelv tanításához diplomát szerezzen. 1926-tól a Kolozsvári Ellenzék szerkesztője. Aktív részese az Erdélyben folyó irodalmi életnek, elismert költő. Kortársai és barátai - Tamási Áron, Dslidn Jenő, Kuncz Aladár, Rományik Sándor, Hunyadi Sándor - szeretettel, tisztelettel veszik körül. Ebben az éviben jelenik meg többnyire fordításokat tartalmazó kötete, a Rasmussen hajóján (61-84. 1-).

1929-ben- elhagyja Erdélyt, és családjával Pestre költözik. 1934-ben kinevezik a Baár Madas Leánynevelő Intézet igazgatójának. Ebben az éviben hal meg édesanyja. Megjelenik új kötete, az Aranymosó balladája (A kor falára kötet Rönk a Tiszán címmel foglalja össze e verseket 87-119. 1. között). Észak-európai tanulmányútján szerzett élményeit visszatérése után csakhamar elnyomja az új katasztrófákat érlelő világ félelemmel, riadtsággal eltöltő hatása. Az ötvenéves költőiben benső, személyes élménnyé

*A továbbiakban az idézett vers- és kötetcímek után az oildalszám is .szerepel, amely alapján A kor falára c. kötetben az adott vers megtalálható. Az cldalszám (Segítséget nyújt abban is, hogy egy-egy vers keletkezésének idejét hozzávetőlegesen megállapíthassuk a kötetek kiadási éve alapján. Pl.: Arythmia 108. 1. - megjelent az 1934-ben kiadott Rönk a Tiszán c. kötetben, amelynek verseit A kor falára 87-119. 1. között tartalmazza.

367