Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 4. szám - SZOMSZÉDOLÁS - Péterfi Gyula: Népművelési gondokról
» fiatalabbak is magúikon tartják a pizsama, vagy -hálóing alatt a nappali bugyit, vagy alsónadrágot. Természetesen önkéntelenül adódik a kérdés, máiért hibáztatom még ezért is a népművelőket?! A kérdés indokolt, de könnyen megválaszolható. Azért, mert a csehszlovákiai magyarság 90 százalékának miár az ősei ás igen -szűkös viszonyok között, minden civilizációs fej 1 adástól elzárva élteik és robotoltak - valóban csak egy kis karéj kenyérért. A mai netgyivanjötven (évesek nagyobb -része négyet elemit végzett, tehát a népművelést nálunk alapfokon kellett volna elkezdeni. A városba került ag- rárproietár lassan, nehezen, de mégis félemelkedett az urbánus civilizáció színvonalára, de a falu sarába ragadt széliem soha nem szabadulhatott az -elmaradottság, babonák, bigottság terhiétől. Huszonkét év alatt - 1948-tól 1970-ig - ezen a téren is pótolhattunk volna valamit, ha. . . Ha -népművelőink -sokoldalúan művelt embereik, -öntudatos és következetesen tanulni, fejlődni aka-ró -embereik lettek vol-na. Ha a hivatásos népművelők miam „hivatalnak”, hanem hivatásnak tekintették volna im-unkáj uk-alt, ha -lett volna bennük egyéni kezdeményező szellem, (ha nem vártak volna miindeiikor „felsőbb -utasításra”, „irányelvre”, ha mertek volna és tudtak volna -járatlan bozótban -utat Itömi, sáblon-okat félredobni, ha felmérték volna saját körzetük szükségleteit ás igényeit, és iha kidolgozták volna saját - a lokális feltételekhez .alkalmazkodó - munkatervüket és munkamódszerüket. Sajnos, ez nem így történt és legalább másfél évtizeddel elmaradtunk. III. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság részéről mind a párt-, mind az állami -szervák (támogatják — -anyagilag és erkölcsileg is - a nemzetiségi kultúrmunkált, hagyományaink védelmét és fejlesztését, de sokan közülük megfeledkeztek arról, hogy a magyar nyelvű fcultúrmunlkát inam végezhetik el helyettünk som a szlovák, som la cseh néptácsaidk. A keretet megkaptuk, a tartalom tőlünk függ. Hangsúlyozni szeretném, hogy Csehszlovákiában ma már él egy fiatal, számbelileg is jelentékeny magyar értdimisóg. Ezt talán egy táblázat bizornyítj-a a legjobban. A magyar tan-nyelvű iskolák áiiolmáinya 1964-ben (!) a következő volt (csupán a fejlődést bemutatandó -jegyzem meg, hogy 1948-ban nálunk még egyetlen önálló magyar tannyelvű -iskola sem volt!): Az iskolák nem-e Iskolák száma Osztályok száma Tanulók száma óvodák 307 391 IO 925 alapfokú k-ilencéves 544 2 796 79188 általános műveltséget -nyújtó középfokú 22 IOI 3 373 középfokú gazdasági 2 8 285 középfokú -ipari 4 24 839 középfokú -mezőgazdasági 7 41 I 192 ipari tan uió-isko la 4 — 1099 mezőgazdasági -mesteriskola 8 17 326 mezőgazdasági iparitanuilód-sfcola 18 69 1399 pedagógia 2 8 245 (Lásd: Magyarok Csehszlovákiában. Epocha Könyvkiadó, Pozsony, 1969.) 353
