Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 4. szám - SZOMSZÉDOLÁS - Péterfi Gyula: Népművelési gondokról
I. ,.A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a létek, kérdése.” Győrffy István A csehszlovákiai magyar népművelési munka problematikája a (történelmi és társadalompolitikai fejlődés és ennek rövid áttekintése méllkül nem ismertethető. Döntő fontosságú, korszakváltó tényező ezen a téren is a felszabadulás vélt, de az igazi fejlődés 1948 februárjában kezdődött, amikor a csehszlovákiai dolgozók, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, végleg Balszámólták a neakciós-retrográd erőket. Az I. Köztársaságban, abban az utóbbi időben oly gyakran és idealizálva emlege- gett „masaryfci” tőkés demokráciáiban az ország lakossága elsősorban nem a nemzetiségi, hanem társadalmi osztályok iszeriint tagozódott, és a tőkések - a cseh, szlovák, német vagy 'magyar tőkések - egyaránt, egyforma kíméletlenséggel uzsorázták ki a proletariátust - inam kímíélve sem a cseh, sem a szlovák, sem a magyar dolgozókat. A népművelési munka öinlképzőfcörii színvonalon mozgó, elsősorban műkedvelő színjátszásban megnyilvánuló esetlegesség volt és egy-két tagadhatatlanul nagy jelentőségű tömörülésen kívül (Töldy-kör ás különösen a Sarlós-mozgalom) a népneveléssel, a népi tudás bővítésével nem foglalkozott. Az államipoliidilka igyekezett elnyomni a nemzetiségeket (elsősorban és különösen a magyart), és csák példaként 'említhetem a tnasaryki „légió-iskolákat”, amelyeket a magyarlakta iterületeken szerveztek a magyar nemzetiségű közalkalmazottak gyermekei számára. Ha tehát a magyar nemzetiségű vasúti sorompóőr nem ilyen iskolában, hanem a magyar nyelvű tanintézetben taníttatta gyermekét, elvesztette az állását! A müncheni katasztrófa után Csehszlovákia egyes részek Magyarországhoz csatolták és ezeken a területeken Horthy kafcastollas csendőrprilbákjei puska tussal terjesztették az anyanyelvi „kultúrát”, és a csehszlovákiai magyarságra a budapesti kormány rányomta a bélyeget: „Benes-kutyáik, íbecséhelt bolsevisták”. Azután az ágyúik tüzáben vált pernyévé sok évezredes igazságtalanság, eljött az annyira várt felszabadulás, de a még hatalmion lévő csehszlovák reakció részéről megkaptuk az új bélyeget: „magyar fasiszták.” Ebben az időben - 1946-ban - a magyar nemzetiségű lakosság gazdasági összetétele a következő volt: a mezőgazdaságban dolgozott 67,6 százaléka az iparban, (kézműiparban, bányákban 14,5 kereskedelemben és pénzintézetekben 3.5 szolgáltatási ágazatban dolgozott, vagy szabad foglalkozást űzött 3,9 egyéb 10,5 35i Népművelési gondokról
