Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Maros Dénes: Kószálás ipari partokon. IV.
tatlanul izzik a benti világ. A második, a harmadik és a többi kemencénél megismétlődik a jelenet. Láttam vaskohót, (rnartiinikiömenoét, áhhoz képest az alumíniumkohászat laboratóriumi munka. A szomszéd csarnok az ötvözcbé. Tülkölő daru emeli magasba a tartályt, melyből vörös sugárban ömlik a kemienoábe az olvadt fém. Fiatal fiú emeli mind magasabbra a tartály alját. Arcán az izgalomnak nyoma slimes, .pedig áramlik rá a hőség. Visszaengedi az edényt, lezser kézemelóssel küldi a darut újabb adagért.- Mennyi idő alatt szoktad meg? - faggatom, amikor lelép a ketmenoanyílástól.- A melót? Nem nehéz. Kézzel osiak a tekerőkarohhoz érek, a többi mechanika.- Nem félsz az izzó fémtől?- Hát leloccsantani inam szeretném magaim. De jól viselkedik. Pontosan a lyuk felett kezdem emelni, se szikrázás, se csikorgás, mintha tejet öntenél át a sajtárból. Egyébként senki isam irigyel ezért a munkakörért. Bn is el tudnék képzelni jobbat magamnak, csak ott kevesebb a dohány. A csarnok végében alumínium tömbök sorakoznak. Mi lesz, mi lehet belőlük. A nem szakember is sajti, tapasztalja, hogy mind több aluminium tárgy, alkatrész veszi körül. A kilincstől az alumínium fóliáig része közvetlen környezetének. Az alumínd- umszükséglet növekedése világjelenség. Amikor egy^agy .ország iparának, gazdaságának helyzetet a különböző termékek fogyasztásával határozzák meg, a többi között fontos mutatóként értékelik az alumíniurnszükségletet. A már említett tizanötóves távlati fejlesztési terv számításai szerint a belföldi alumíniuimszükséglet 1985-ben mintegy 3,5-szerase lesz az 1968. ővinék. Az agy főre számított fogyasztás 19,5 kilogrammot ér el, ami a fejlett ipari országokra jellemző nagyság. A következő állomásra egyszerűsített, útvonalom jutunk el. Ajkáról átrobogunik Székesfehérvárra, azaz nem vesszük figyelembe, hogy az alumínium tömbök jelentős része már most is a Szovjetunióiból érkezik a m:ár említett egyezmény alapján. A gyár udvarán csövek különböző méretben, változatos profillal. Az előtérben a BNV-.ce készült villamos távvezeték tartóoszlopa. A miaga nemében kísérleti példány. Szakemberek remélik, hogy tulajdonságai megfelelnék a kívánalmaiknak. Z. L. műszaki tanácsadó kalauzol. Negyven .év körüli, zömök férfi, másodpercekkel a bemutatkozás után már az alumínium „karrierjének” serkentőit ós buktatóit sorolja.- Nem mondom azt, hogy az iparág legújabb produktumait állítjuk elő, vagy valaha is ez lehetne a célunk. Félkészgyiártmányokat készítünk, gyorsan növékvő meny- nyisógben. A Szovjetunióiból jövő alumíniumnak jó ötvan százalékát fogjuk feldolgozni, 1975-re évi 145 ezer tonnáit, 1980-ra 200 ezer tonnát. A kérdést ilyenkor rendszerint úgy fogalmazzák: hol, milyen gépekkel, milyen költséggel? Ajánlóik egy rövid sétát. A „séta” előtt kaján kíáppel kérdezem:- Miért szürkül a díszléc az autóbuszokon? Z. L. elérti a kérdést - az Ikarus gyárból többször jeleztek már, hogy hazai dísz- lécekkel nem fogadnak el kooperáló nyugati cégök. A Könnyű Fémmű nagyságához képest „piti” ügy. A kívülálló bosszantó apróságnak nevezi. Z. L. magyarázata:- Kényes termék, egyelőre nem tudunk jobbat gyártani. De éppen ezért ajánlom a jáfkálásit, hogy szemtől szembe állítasson a néhány évvel ezelőtti, a mai ós kicsit a holnap-i gyártási technológiával. A különbség észrevételéhez nem kell szakembernek lenni. A régi hengerek között: rövid pályán fut a lemez. Vagy éppen a henger bét oldalán kesztyűs munkások kapják el és engedik vissza a tompán osililogó anyagot. 326
