Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 3. szám - SZEMLE - Siklós Olga: Balázs Béla utolsó drámáiról

„Szerző és igazgató komoly hibát követett el a Cinka Panna operai színrehozá- sával. A díszelőadásból szinte ünneprontás lett, támadás a történelmi igazság, a művészi színvonal, a magyar nép jogos nemzeti érzékenysége ellen... Történelmi tragédia történelemhamisítással, amely hőssé magasztalja az áruló martalócot és a „vármegye grófjainak szolgájává” alázza a szabadsághős Rákóczit. . . Tragédia, amelyben elbukik az. író. . . s már csak az arcpirító hatásvadászat örök kellékei uralkodnak a színpadon. . .

. . anarchista pusztítást végez történelmi eseményeink között .. .nem marad ott lábon előrevivő eszme vagy tisztelt történelmi személy.

. . .kuruc szabadságharc? Balázs Béla szerint urak manővere a jobbágyok ellen. Az elnyomott parasztok? Azért tartják árulónak. . . Ocskayt, mert a német ellen indul a csatába! A Balázs Béla által költött jobbágyok nem látják ellenségnek a németet, amely „csak az urak kastélyait dúlja, csak az urak barmát pusztítja” .. .nemzeti felszabadulásért folyó harcunkat a grófok ügyévé degradálja. Szerinte a nemzeti és a paraszti felszabadulás összeférhetetlen egymással.

. . . ócska mozgalmi szektarianizmus kísértete, mely a szent történelmi események rombolásaiban éli ki magát, az „osztályharc” és a „függetlenségi harc” ki- engesztelhetellen ellentétét prédikálja az elnyomottak felé. .

Ez a kritika -egyben -a betiltást is -jelentette.

Két oldalról -érdemes a fenti cikket megvizsgálni: -egybevetni a -darabot és a róla alkotott véleményt, s megvizsgálni -a vélemény társ ad álltai, történelmi indítékait.

A Cinka Panna a szó megszokott érteimében nem történelmi dráma. Tehát -nem is lehet a kritika ilyen módszereivel vizsgálni. Balázs Béla ihatározottan leszögezi egy -nyilatkozatában.

„Mi darabomban a történelmi igazság? A lényeg. Mégpedig csak a lényeg. Mert a darab meséje („storyja”) elejétől végig kitalált történet. Annál igazabb ennek a balladának a lényege, vagyis a kuruc szabadságharc tragikus belső ellentmondásának megjelenítése. A kitalált történet történelmi igazságot szimbolizál.”

Az ic)i7^es Októberi Forradalom után a kommunista -és baloldali művészek nagy- részének -attitűdje a (hagyományok tagadása volt, tartalomban és formában egyaránt. A magyar Tanácsköztársaság -művészi törekvéseiben is sok hasonlót találhatunk. Balázs Béla meg éppen azok közé tartozott, akiknek realizmus-koncepciója a XIX. .századi kritikai realizmust igyekezett meghaladni. Költészete népi ihletésű, formai megoldásokban ia XX, századi a-vantgard útját járta. A nagy magányostól a kollektív etabereszmóny (kifejezéséig jutott el, s minidig kerülte az egyszerűsítést, a problémák egyoldalú felvetését. Marxi-sta világszdmllélatét elég -erősnek -érezte ahhoz, hogy erről a talajról megmutathassa a forradalom -belső egyenetlenségeit, ellentmondásait is.

Két kérdést sűrített, ötvözött össze Balázs ebben a művében. Az első, melyre a •hangsúly esik: az anarchista forradalmár árulása, bukása, a második: a föld nélküli jobbágyit ép képtelensége a haza felszabadításában való öntudatos részvételre.

„. . . hőssé idealizálja Ooskayt” - írja Horváth Márton a -fent idézett cikkben. Ezzel szem-ben Balázs Ocsfcay sorsában -az anarchista for-radálmár szükségszerű bukását írta -meg. Ocskay ideális n-épvezér lehetnie. Egyéni tulajdonságai: -személyes bátorsága, közvetlensége, egyértelmű rdkonszenve a -nép -iránt, féktelen, d-e őszinte kitörései, emberi indulatai - avatnák népvezérré. A felkelés lehetőség az egész ország felszabadítására, de -a felkelés egyben az olyan társadalmilag elnyomott ember felemelkedését -is szolgálja, -mint Ocskay. S az anarchista rendszerint itt ütközik össze a forradalmárral. Féktelensége, -egyéni f-elamelkedési vágya -n-em illeszthető bele a felkelés szigorú rendjébe. Ocslkay dicsősége teljében csatára készül, hogy egy rnagaké276