Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Dévényi Iván: Két évforduló
művészetről, művészekről Kernstok Károly Harminc esztendővel ezelőtt, 1940. június 10-én halt meg Budapesten - hosszas bete- geskedes után - Kernstok Károly festőművész, a századaiéji magyar képzőművészeti reneszánsznak egyik leglobogóbb egyénisége; ravatalánál barátja és küzdőtársa, Márffy Ödön, a fiatalabb pályatársak nevében pedig Bernáth Aurél vett 'búcsút az eltávozott mestertől. Kernstok 1873-ban született Budapesten, jómódú polgári család fiaiként. A gimnáziumiban Péterfy Jenő, az esztéta volt az egyik tanára - Kernstok egyik legkorábbi rajza Péterfyről készült. Tanulmányait Hollósy Simoninál Müncheniben, majd a párizsi Julian-akadémián végezte (1894-1896). Ezekben az években ismertk-edik imieg az öreg Paul Verlainemál, akinek lírája egy életre ímegigézi a fiatal magyar festőt. Hazatérése után Benczúr Gyula mesteriskolájában dolgozott (1896-1898); 1900-ban Itáliában utazgat - felkeresi Velencét, Fiesolét, Firenzét és Rómát is. A 90-es évek Kernstokja a courlbetri naturalizmus követője volt. Ekkor festi meg közel négy négyzetméteres Agitátor a gyár kantinjában című kópét (1896-1897), amely - bár előadásmódja még akadémikus - becses ábrázolása a magyar munkásosztály esz- mélődésének, a kezdeti magyar szocialista szervezkedéseknek. A nemrégiben elhunyt kiváló művészettörténész: Genthon István joggal írja, hogy a festmény „telve van izgató és forradalmi tartalommal”, s „tiszta vallomás a művész világnézetéről”. Az Agitátor-1 a Hajóvontatók című kompozíció követte; ez a imű ugyancsak jdortós alkotása a magyar kritikai realista piktúrának. A századfordulón Kernstok pieün-air képdket fest, a nagybányaiak szellemében. E korszakának chef d’oeuvre-je az 1901-.es Szilvaszedők. 1903-ban átmenetileg Rembrandt hatása alá kerül, - ekkor születik meg a Krisztus és az emmauszi ifjak című festmény, amely meglehetős vihart kavart. „A naturalizmuson nevelkedett közönség fennakadt Krisztus zöld szemén” (Lázár Béla), - az Élet című - az egyházhoz közel álló - lap pedig még esztendők múltán is „csendesen morzsoló, lassú kegyeletsértést, nagyfokú szabadosságot és ideálromibolást” vélt felfedezi Kernstok e munkájában (1911. december n-i szám). Nem a Krisztus és az emmauszi ifjak volt azonban az első Kecnstok-kép, amely botrányt keltett.. . Egy 1900-as nagyváradi tárlaton méltánytalan elbánásban részesült a művész Szerelem című akt-ábrázolása; a képet - korlátolt prüdériából - sötét, 253 Két évforduló
