Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 1. szám - Pákolitz István: A szadduceus tűnődése (vers)

A szadduceus tűnődése Ágrólszakadt nyomorúságodhoz pászolt isteni élhetetlenséged: Száraz lábbal keltél át a vízen — hírelték a halászok és cselédek. Ha ladikkal mész, megrövidülnek egy szép legendával. De hitet kívántál, nem illúziót, s ez rád vall. Mindig, mindenütt mutatványra várnak a kalmárok, halászok meg a nők. Nem akartad, hogy folyton cimbáljanak, hát otthagytad időnap előtt. Atyádra hivatkoztál s a föltámadásra - lehet, hogy így volt könnyebb. Elszállt szavaidból majd a tanítványok sikerítenek gyönyörű könyvet. Szeretetszomjad nem e világi volt: örökre olthatatlan. Nyilván többre is vihetted volna, ha jobban bízol magadban. Kovács Sándor: Csendélet (linóleum)

Next

/
Thumbnails
Contents