Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Tarabó Zoltán: Répcelak - rekviem után

érdekes tulajdonsága: úgy olvad meg minusz 78 fokon, ih-ogy nem hagy maga után víztócsát, hanem közvetlenül gázzá alakul. Ezért is hívják szárazjégnek, magát a jelenséget pedig szublimációnak. Hűtőhatása majdnem kétszer akkora, mint ia közönséges jégé.)

Felhasználási területe rendkívül széles körű, legfeljebb nem tudunk róla. Csak szakmai körökben.

Használják a védőgázas hegesztésnél s a kiváló kötési szilárdság mellett még ötszörös termelékenységet is biztosít. Minőségjavító hőkezelést is végeznek szárazjéggel, egyre kiterjedtebben használják különféle szerelvények zsugorító illesztésére, a gumiiparban sorjázásra, ami azt jelenti, hogy nem kell kézzel latördelni, késsel levágni a formából kitüremkedett peremeket. Megfagyasztja és letöri a szárazjég. A széndioxid az élelmiszeripar egyik legfontosabb tartósító anyaga, de egyre több kertészetben is alkalmazzák, s jelentős terméseredmény-növekedésről tudósítanak a szakemberek. A gyógyászatban vérkeringési zavarók stb. gyógyítására. . .

Némely helyen alapvető követelmény a tökéletes tisztaság. A szennyezések tökéletes eltávolítása (99,9 százalékos tisztaságú széndioxid előállítása) kotábban is, ma is jórészt a kutatók restanciája. . .

5A robbanást megelőző években két licencajánlat is érkezett Magyarországra, amelyek nélkülözték a hazai technológia fogyatékosságait. A licenceket visszavitték, ahogy hozták. Drágának tartották őket. . .

A répcelaki ,,-szódavízgyárban” bekövetkezett robbanás két-két és fél milliárd forintjába került az országnak! Tetemes valutaigénnyel (gondoljuk csak el, hónapokon át a franciaországi Lyonból szállították Répcelakra a széndioxidot tartálykocsikban, s itt már csak át kellett tölteni azt palackokba, patronokba), az előteremtés ezernyi gondjával (ném-ely nagyüzemünk szorult helyzetében a kritikus időkben maga is felcsapott széndioxid-piackutatónak, s száz dollár körüli összegeket is kifizettek egy tonna széndioxidért!) - és kilenc halállal, amely sehova sem könyvelhető. . .

6.

Egy évvel a szomorú tragédia után megszületett az ítélet.

Egy évvel a tartályroihbanás után - 1970. január 2-án - megkezdték a Répcelak! Szénsavgyárban az első újjáépített tisztítósor üzemi próbáit. Mondom: újjáépítették, mert 'hiszen a gyár valamennyi berendezését átvizsgálták a robbanás után, majd leszerelték.

Ennek az új berendezésnek a tervek szeriint már a múlt év derekán indulni kellett volna. . .

Hogy mikor indulnak az újahb és újabb tísztítósorök, annak időkoordinátáit ma senki sem tudná egyértelműen megadni. Leendő helyüket már alapozzák.

Az első üzemelő tisztitóberendezósen már megkezdődött a termelés. Egyik tervezője azt mondta e sorók írój ának: nagyon nagy hozzá nem értés kellene ahhoz, hogy bármi rendellenesség is bekövetkezhessen rajta.

Abszolút biztonságos berendezést terveztek Répcelakra. A technológiai sor egyes elkülöníthető fázisait „ieszakaszalták”, s így az esetleges hiba következménye nem lehet befolyással a következő termelő egységre. Mondhatni: -szinte minden -tized Celsius fok hőm-érsékletemelkedést, minden apró nyomásváltozást stb. műszerek sokasága jelzi és pillanatokon belül.

161