Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 3. szám - SZEMLE - Fülöp Géza: Kuntár Lajos: Szombathelyi nyomdák és nyomdászok

Kuntár Lajos: Szombathelyi nyomdák és nyomdászok 1969 nyara Szombathely s egyben egész Vas megye nyomdászattörténetének fontos dátuma: ekkor avatták fel a Vas megyei Nyomdaipari Vállalat új, korszerűen berendezett és felsze­relt nyomdaüzemét, az első nyomdaipari célra készült épületet Szombathelyen. 1787 óta, ami­kor a város első nyomdásza, Siess Antal Jó­zsef Sopronból Szombathelyre települt át s ezzel új magyar várost kapcsolt be a nyomda­ipar és könyvkultúra gazdasági és szellemi vérkeringésébe, minden eddigi nyomda vala­milyen alkalmi helyen, többnyire egészségtelen udvari épületekben, pincékben működött. A nyomdaavatás szolgált alkalmul Kuntár Lajos­nak, a szombathelyi művelődéstörténet ismert, érdemes munkásának és kutatójának, hogy „Szombathelyi nyomdák és nyomdászok” c. könyvében számba vegye a város nyomdáinak és nyomdászainak immár majdnem két évszá­zados történetét, harcaikat, eredményeiket. Kuntár munkája tehát alkalomra készült, de nem pusztán „alkalmi” kiadvány, hanem egy­ben elmélyült, a szakirodalom eddigi eredmé­nyeit felhasználó s a szerző önálló kutatásait összegező, komoly, tudományos teljesítmény. A magyar nyomdászat és könyvkiadás tör­ténetének korszerű összefoglaló áttekintése még nem készült el. Különösen újabb szaka­szának, a 18. századtól napjainkig terjedő idő­szaknak feldolgozása hiányos. Résztanulmányok sora szükséges hozzá, hogy elkészülhessen; meg kell előbb ismerni a különböző nyomdák, il­letve a különböző városok nyomdászatának történeti fejlődését, eredményeit. Ebben a vo­natkozásban történt egy s más az utóbbi két évtizedben. Főleg kisebb résztanulmányok je­lentek meg különféle szakfolyóiratokban, év­könyvekben, de napvilágot látott néhány mo­nografikus feldolgozás is, mind fővárosi, mind vidéki nyomdákról (pl. Bánáti Ágnes—Sándor Dénes: A százesztendős Athenaeum. 1868-1968. Bp. 1968., vagy Benda Kálmán-Irinyi Károly: A négyszázéves debreceni nyomda. 1561-1961. Bp. 1961.). Kuntár könyvét ezek közt is jelen­tékeny hely illeti meg. Az említett munkák egy-egy nyomdaipari vállalat történetét tekintik át, Kuntár egy egész város nyomdászatáét, a kezdetektől a legújabb időig. A vállalkozás tehát mind Szombathely mű­velődéstörténete, mind az egyetemes magyar művelődéstörténet vonatkozásában jelenté­keny, és a megvalósulás, az eredmény is sike­rültnek mondható. A szerző négy nagyobb fe­jezetre tagolja a könyv anyagát, s e négy feje­zet egyben négy, különdcülön vizsgálati szem­pontot is jelent. A „Szombathely és a nyomdászat” c. I. fejezetben a város fejlődésének áttekintése kapcsán azt a gazdasági, társadalmi és kultu­rális hátteret, helyzetet vizsgálja, amelyben a nyomdászat a 18. század végén meghonosodott, majd a későbbiekben - különösen a 19-20. század fordulójától és főként 1945 után - ha­tékonyan fejlődhetett Szombathelyen. „A nyomdák” c. II. fejezete fejlődési kor­szakonként tekinti át az egyes nyomdákat, il­letve a nyomdászat általános alakulását, tech­nikai és gazdasági vonatkozásait. Harmadik fejezete, a „Nyomdászok”, a te­remtő ember munkáját, a nyomdafőnökökkel és hatóságokkal szemben az emberibb életért folytatott hősies küzdelmeit, szervezkedését, szórakozásait, szokásait veszi számba. A könyv­nek ez a fejezete teljes egészében Kuntár La­jos önálló kutatásainak az eredménye. Elsősor­ban a Vas megyei időszaki sajtó, de országos lapok és a nyomdaipari szaksajtó közlemé­nyeit, valamint levéltári dokumentumokat is feldolgozva írja meg a szombathelyi nyomdász­munkásság történetét. Számos olyan eddig is­meretlen eseményt, adalékot hoz itt felszínre, amelyekkel egyaránt gazdagítja nyomdászat­történeti és munkásmozgalomtörténeti ismere­teinket. A szervezkedés terén - ahogy általá­ban - Szombathelyen is élen jártak a betű munkásai, a nyomdászok, itt is ők szervezték az első sztrájkot. A szombathelyi nyomdászok életmódjának, szokásainak leírásával a néprajz- tudományt segíti: a nálunk hosszú ideig elha­nyagolt és csak az utóbbi időben művelt mun- kásfolklór-kutatást. „A nyomdák termékei” c. IV. fejezetben a nyomdák és nyomdászok munkájának eredmé­nyeit tekinti át, azokat a könyvekben, folyó­iratokban és újságokban megjelent szellemi al­kotásokat, amelyek Szombathely nyomdáiban készültek. Ahogy a vidéki nyomdáknak általá­ban, a szombathelyieknek is az időszaki sajtó­termék: a folyóirat s elsősorban az újság volt a fő kiadványuk. Készítettek azonban jelenté­keny könyveket is. Szombathelyen jelentek meg pl. első ízben 1794-ben Kultsár István kiadá­sában Mikes Kelemen Törökországi levelei, de a szombathelyi nyomdák csak a felszabadulás után váltak a magyar könyvkiadás országosan is számottevő tényezőivé. Napjainkban helyi szerzők fontos művei mellett budapesti kiadók (pl. Szépirodalmi, Magvető, Móra Kiadó stb.) megbízásából országosan is jelentékeny szép­írók és szakírók munkáinak egész sorát készíti a Vas megyei Nyomdaipari Vállalat. Doku­mentum értékű az a bibliográfia, amelyet Kun­tár Lajos a felszabadulás óta Szombathelyen megjelent könyvekből összeállított és közöl. 93

Next

/
Thumbnails
Contents