Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: A. Tóth Sándorról

művészetről, művészekről e A. Tóth Sándorról Egyéniség. Mozgása, beszéde energikus, ahol megjelenik, ott hamarosan ráirányul a figyelem. Jellegzetesen emelt, kissé palócos hangja, harsány nevetése, széles gesztusa szellemesen társalgó, humort kedvelő embert állít elénk. Állandóan rajzol, úton-útfé- len, értekezleten, mindenütt. Portréi alá írt bökversei sokszor a rajznál is találóbbak. Egyszer egy utcai gyorsrajzoló megkérte modellnek, hogy az éppen pangó üzletet a reklámmal kissé fellendítse. Az ülés kezdetén Tóth, az áldozat is előszedte rajzszer­számát, és villámgyors karikatúrát kanyarított a kissé elhűlt kollégáról - a közönség nagy derűjére. A festőtársak szerint Tóth Sándor, ha netán egyszer a menyországba kerül, a kaput nyitó Szent Péterre is rákiált, hogy „Maradjon így!” - és pillanatok alatt lerajzolja az égi portást. Eszerint karikatúrista A. Tóth Sándor? Kiállításokon figyelmet keltenek rajzosán előadott, néhány erőteljes színre fogott festményei. Ifjabb korában - 30-35 évvel ezelőtt - kitűnő expresszív kubista stílusú képeket festett és állított ki Párizsban, majd itthon, - a szakértők elismerésével talál­kozva. Több képe van közgyűjteményben, 3 a Magyar Nemzeti Galériában. Tehát festőről szólunk? Amikor ezeket a sorokat írom, A. Tóth Sándor Prágában van a Nemzetközi Báb­művész Szövetség 40 éves fennállását ünneplő fesztiválon. Nem tudom, hogy van-e még valaki a résztvevők között rajta kívül, aki 40 év előtt az alakuló ülésen is jelen volt Párizsban. A bábjátszás Magyarországon című könyv hosszan méltatja A. Tóth Sándor bábművészi munkásságát, megemlítve az általa írt darabokat, melyek közül többet nagy sikerrel játszottak Párizsban Blattner Géza színházában (Húsvéti köszöntő, Az utca, A vak vadász, Az ici-pici ház, Fakatonák parádéja, Ludas Matyi, A három kívánság). Francia folyóiratok írtak róla, de méltatta Jacque Chesnais, a Marionettek (1936) című könyvek előszó-írója is, rámutatva, hogy a neves szerző Tóth Sándor szaktanácsait hasznosította munkájában. Bábművészeti szakemberrel van dolgunk? 1932-től 1969. augusztus 31-ig Pápán volt rajztanár. Középiskolások ezreit taní­totta az ábrázolás alapjaira és a művészet szeretetére. Tanítványai közé tartozott két korán elhunyt festő, Istenes-Iscserekov András és Móritz Sándor, továbbá a mai ma­gyar szobrászat kiemelkedő művésze, Somogyi József, a náluk szerényebb tehetségek hosszú névsorát nem is sorolom. Szenvedélyes pedagógus, megszállottja a tanításnak, aki az iskolán kívül sem tagadja meg magát: mindenütt és mindenkit műélvezővé sze­retne tenni. 69

Next

/
Thumbnails
Contents