Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 3. szám - KITEKINTÉS - Szabó Jenő: Böngészés külföld őszi könyvújdonságaiban
zében tartja. Ez a groteszkség ütközik ki nemcsak az irodalomban, hanem a művészet más ágazataiban is, főképpen azonban a képzőművászetben. A Westdeutscher Verlagnál jelent meg egy háromtagú munkaközösség ezerharminc- négy oldalas tanulmánya ,,A nemzeti-szocialista hatalomátvétel” címmel. A kritika szerint a munka nélkülözhetetlen mindazok számára, akik a kor történetével akár tudományos, akár tanulmányi célból foglalkoznak. És milyen jó tankönyv a neonácik számára...! A Leske Verlagnál már második kiadásban jelenik meg Hans Joachim Winkler „Reprezentál vagy politizál a birodalmi elnök” című munkája. A közel százoldalas munka a nyugatnémet állampolgárnak igyekszik feleletet adni a címben felvetett kérdésre. A nyugatnémet állampolgárt azonban sokkal jobban érdekelné a válasz arra a kérdésre: kinek az érdekét képviseli a birodalmi elnök? A Német Külügyi Politikai Kutatóintézet „ Aktuális politikai kérdések” sorozatában jelent «meg Walter Osten „Az NDK külpolitikája” című könyve. Vajon Osten azért vágott neki az NDK külpolitikája bírálatának, -mert neve (Osten = kelet) predesztinálja reá? Érdeklődésre tarthat számot a Weizsáoker-tanítvány Peter Wyss „Marx és Freud” címen az őszi újdonságok «között megjelent tanulmánya. Wyss összegyűjtötte a Marxiművekben található antropológiai vonatkozásokat, és azokat szembeállítja Freud „Antropológiájával”. Wyss egy korábbi munkájában „Az erkölcs szerkezete” címmel a kapitalista erkölcs alapjait próbálta felvázolni. Két berlini tárgyú munka is jelent «meg az őszi könyvek között. Az egyik Dieter Stor- becké „Berlin - állapot és lehetőség” címmel. A munka «már 1964-ben megjelent a Dortmund! Társadalomkutatási írások sorozatában, és «most «másodszor adja ki a Westdeutscher Verlag. A kritika szerint „ a munka összehasonlító analízis a két részre szakított Berlinből. Az összehasonlítás közben megfigyelt 'kölcsönösségek alapot adhatnak a viták továbbfejlesztésére, amelynek «során szembetűnően meg fog mutatkozni Berlin példáján a városszerkezetek összetartó ereje.” A körmönfont mondat valódi értelme az, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem mond le Berlinről mint birodalmi fővárosról. Körülbelül ugyanez a hangsúly érződik a másik Berlinről szóló «munkán is, amely öttagú munkaközösség műve, s „Berlin, kapcsolat és integráció a főváros és a birodalom között” «különös címet viseli. A kritika szerint a „'lavinaszerűen áradó Berlin-irodalom- ban előkelő helyet foglal el ez a munka, mert tudományos alapossággal és gondossággal. kimerítő forrás tanulmányok alapján vizsgálja a háború utáni Berlin problémáit, jogi kérdéseit, a pártok és szakszervezetek fejlődését, helyzetét cs Berlin beleillesZkedé- sét a nyugatnémet gazdasági és szociális rendszerbe. A kritikai ismertetésből is kitűnik a tudományos mez «mögött rejtőző politikai propaganda. Újból «kiadják az „NDK-ra vonatkozó anyagok és tanulmányok” című, a „Kölner Zeitschrift für Soziologie und Sozialpsychologie” nyolcadik különszámaként megjelent művet, amely a «kritika szerint „az eddigi legátfogóbb kísérlet a keleti Németország ábrázolására. Szigorúan tudományos eszközökkel kísérelik .meg a keletnémet társadalmi rendszer érzékeltetését. A Die Zeit 'kritikusa szerint „a murika olyan gondos
