Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Balázs Árpád: Győri gyermekek
A 13 családból 4 helyen háztartásbeli az anya, mégsem gondoskodott tápláló reggeliről. A régi szokás szerint táplálják a gyermekeiket. Nem ismerik a helyes táplálkozási rendet, mert csak az ebéddel és az esti étkezéssel törődnek. A munkásszülők többsége azonban kifogástalanul látja el a családját. Szeptember 2-án, kedden az újvárosi 26, a gyárvárosi 36 családból 19, illetve 23 gyermek fogyasztott húst, kolbászfélét is. A pedagógusok maguk is hozzájárultak a kedvező eredményhez. A gyárvárosi testület rendszeresen vizsgálja az iskolás gyermekek helyzetét. A tanárok jóta- nácsot adnak, s a iszülők szívesen jobbítják a konyhájukat. Ez áll az érem egyik oldalán. Űj nemzedék (jelentkezik. Persze nem mindegy, hogy a fiatalok milyen biológiai állapotban kerülnek ki az iskolából a mindennapi életbe. Ezért is tanácsos szót ejteni - Győrött és másutt - a táplálkozás időszerű kérdéseiről. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy az Alföldön is hasonló gondot jelent az iskolás gyermekek (hiányos táplálkozása. 1964-67. években 120 pedagógus segítségével 12c Tisza menti településen 5000 család táplálkozását vizsgáltam meg. Az egyes falvakban ősszel, télen, tavasszal azonos csütörtöki napon egyszerre kérdeztük meg, mit reggeliztek, uzsonnáztak, ebédeltek és vacsoráztak a 10-11 éves gyermekek. Minden községben csak 30-35 gyermek - egy tanosztály - került a vizsgálat körébe. De amikor a szabolcsi Ibrány- ban megmutattam az első vizsgálódás eredményét - az ibrányi pedagógusok a következőkben 940 gyermek, vagyis az egész falu gyermekseregét bevonták a táplálkozási vizsgálat sorába. Az első vizsgálat ugyanis azt a gyanút igazolta, hogy a délutáni iskolába járó, éhes, főtt ételt nem fogyasztó gyermekek az átlagosnál 1-2 tanjeggydl gyengébb tanulmányi osztályzatot érdemeltek. Ez a tapasztalat serkentett a győri vizsgálódásra is, mert a hont ismeretünket tanácsos a köz javára hasznosítanunk. Egy faluban, vagy egész országban. Csakhát a honismereti kutatás az élet minden irányú vizsgálatát sürgeti. Az iskolás gyermek anyagi élete vizsgálatakor például a szórakozási, az iskolán kívüli művelődési (lehetőségét figyeljük meg. A győri gyermekek szellemi világa sajátos változásokat rejteget. A szabadhegyi 26 gyermekből 19 tévét r.éz, rádiót hallgat, 10 csak rádiót hallgat, egynek pedig nincs rádiója; a nádorvárosi 30 gyermekből 29 tévét néz, rádiót hallgat, csak rádiót hallgat egy; a gyárvárosi 36 gyermekből 33 rádiót hallgat, tévét néz, 3 csak rádiót hallgat; az újvárosi 26 gyermekből 24 néz televíziót, hallgat rádiót, 2 csak rádiót hallgat odahaza. A 122 győri gyermekből 105 néz televíziót! Nagy változás. 1945 őszén (szeptember 7-én) 438 rádiókészülék volt Győrött. Hasonló mértékű változás tapasztalható a gyermekek ruházkodásában is. A 122 győri gyermekből a fiúk átlagban 3-4, a lányok 4-5 pár cipővel, a fiúk 2-3, a lányok 10-12 ruhával rendelkeznek. Most vegyük Gyárvárost, a 13 000 főt számláló munkáslakta kerületet. Említettem, hogy az általános iskola Tóth Mihály igazgató vezetésével figyelemmel kíséri a gyermekek környezetét, helyzetét. Ez nagy dolog, mert a pedagógusok vizsgálata segítséget nyújt az oktató-nevelő munkában. Milyen szerepe is lehet az anyagi életnek a munkások lakta kerületben? íme néhány adat Gyárvárosból: A családok helyzete: 26%-nak mosógéppel rendelkezik 78%-nak 62%-nak porszívóval rendelkezik 58%-nak 68%-nak a gyermeknek kerékpárja van 43%-nak 73%-nak lemezjátszója (magnetofonja) van 31%-nak 74%-nak elektromos hajszárítója van 23°/o~nak 84%-nak 54 Egyszobás lakása van 2 szobás fürdőszobája van mindkét szülő dolgozik a lakásban gáz van televízióval rendelkezik
