Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 2. szám - SZEMLE - Soós Imre: Két tanulmány Kurucz D. Istvánról
Tüskés könyvéből, amit érdekesnek érez. új anyagként közöl, vagy hasznosítani. kíván. Így mutat rá Buzsák népi hímzéseire, a déli part román és barokk építészeti, művészeti emlékeire: temp! omaira, kúriáira (ma már a szocialista élet kulturális és szociális céljait szolgálják ezek a kastélyok) és ősi parasztházaira Itt még néhol eredetiben láthatjuk a halász- és pásztor- élet világát. Őriz az emlékezet várakhoz, kövekhez tapadó regéket, mondákat. s erről a vidékről is gazdag népdal- és dallamkáncset gyűjtöttek Bartók, Kodály. Lajtha. Vikár és mások. Üj Tüskés Tibor tanulmányában, amit a fürdővilág .45 utáni kialakulásáról mond. Üj nép. pontosabban: a nép lépett a régi helyébe. Tüskés könyvében ezek! a részek (Fordul a föld. Parasztfürdő. Mit ad a föld. Népesség népmozgalom) érdekesek, izgalmasak. szociográfiai érvényűek az új „honfoglalók” világáról. Ezeket ba- latonfenyvesd ..kötődése” kapcsán közvetlenül látja, láttatja, s ezért írása eredeti dokumentuma marad a Bala- ton-ku tatoknak. De praktikus ötleteket is vet föl a somogyi part kihasználására és fejlesztésére. „Több gonddal kellene—írja a „Műemlékek, múzeumok” c. fejezetben — onszág-világ elé tárni a dédi part nevezetességeit. Ugyanúgy divattá lehetne tenni a szemesi. egyetlen vidéki postamúzeumot, mint Jókai füredi házát, a földvári üdüléshez ugyanúgy tartozhatna a kereki kirándulás, mint Badacsonyhoz a borkóstoló. a déli parton ugyanúgy alkalmi, időszaki kiállításokat kellene rendezni a táj képzőművészeti, irodalmi hagyományaiból. mint a Badacsonyi Kisfa- ludy-ház, a tihanyi múzeum teszi”. A művészeti látnivalók közül (csak egy példa) felhívja a figyelmet a Leltéhez kiözei eső Samogytúrra, ahol félszáz- évig festette Kunffy Lajos a somogyi tájat és népét. „Szülőföldem a Balaton” című önéletrajzi vázlatával záródik a szép (Varga Hajdú István finom rajzaival illusztrált) kötet. Ez a rósz egészen líra : a szülőföld szeretete szól belőle, és ez adta könyvéhez is az ihletet, hogy az ..egészségesebb arányokat” keresse a déli partvidék múlt és mai jelenségeinek, társadalmi és szellemi életének feltárásával. Tüskés Tibor szándéka sikerült: könyvével ennek a tájnak, tó világnak szinte „szerelmes fölldlrajz”-át tárja olvasói elé. A déli part karakterét adó nyugalmas jegenyesorok, Egry József Fonyódra vetülő fénypárái kedveseb- bék a „rengeteg Somogyba” futó poros utak jobban kinyílnak előttünk írásában. S könyve mégis több egy partvidék monográfiájánál: művészi eszközeivel az új balatoni irodalom rangos darabja, s minden sorával az egész Balaton mélyebb. igényesebb megismerését és szeretetét szolgálja. Bárdosi Németh János Két tanulmány Kurucz D. Istvánról A mai festészet iránt érdeklődő művészetbarát örömmel regisztrálhatja, hogy ma már nem félünk olyan „kényes” kérdéshez nyúlni, mintamilyent valamikor egy-egy élő képzőművész életútjának értékelése, könyvbeli méltatása jelentett. Kétségtelen, hogy a kortárs értékelése nélkülözi azt a bizonyos, sokat emlegetett „történelmi távlatot”. Erre hivatkozva a múltban könnyen lemondtunk ezekről a személyes élményeken alapuló értékelésekről, a személyi kultusz egy túlélő formáját gyanítva benne. Ez a szerénység megfosztott azoktól az értékektől, melyeket a kortárs barát. harcostárs személyes élményednek melegsége, az életközelséget éreztető meglátásai jelentettek. A közelmúltban. viszonylag rövid időközzel, egyszerre két műtörténészünk is megnyilatkozott Kurucz D. 93