Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Érsekújváry Lajos: Bakó József verse

ERSEKCJVÁRY LAJOS Bakó József verse Emlékkönyv. . . nevek, dátumok. Az egyik oldalon Bakó Jóska aláírása. Ügy tűnik, mintha tegnap járt volna itt, pedig annak már éppen kilenc éve és hét éve, hogy a kedves jóbarát halott. Barátai sok-sok emlékét őrzik. Mi, vasiak meg külön is nagy gonddal és szeretettel gyűjtjük mindazt, mi hozzátartozott, különösen szelleméhez, egyéni­ségéhez, mert a vasi föld szülötte volt, ahová szive és baráti szeretete mindig visszahúzta. Egyik ismeretlen versét mutatom he most, mely a Smidt-gyűjteményben található Szombathelyen. Azt a versét, amelynek nemcsak születési helye, ideje, hanem annak körülményei is pontosan ismertek, éspedig az azt nekem ajándékozó közös jóbarát, Orosz Iván alábbi írásából: ,,Bakó Józsefhez meleg emberi és írói barátság fűzött. Amikor még Békéscsabán tanítóskodott, én meg Szarvason laktam, többször megláto­gattuk egymást és szép napokat töltöttünk együtt. Bakó József édesanyjá­val élt együtt Békéscsabán és az áldott lelkű idős asszony igen kedvelt ben­nünket, különösen a feleségemet. Együttlélünk alatt gyakran panaszko­dott a vidéki költő nehéz sorsára, mert az akkoriban kialakult klikkek nem akarták őt befogadni, a lapok is csak nagyritkán adtak teret írásainak, ül. verseinek. Abban az időben én egy hetilapot szerkesztettem Szarvason és a helyadta lehetőségekhez képest több versét közöltem is. Egy alkalom­mal, 1940. június 28-án nálam volt Bakó József, kis faluszéli házunkban. Amikor megérkezett, én a nagy kert végén egy riasztó csapdát állítottam fel a kerítés mellett, hogy elriasszam a szomszéd kutyáit, melyek a kerítést tönkretéve jártak át éjszakánként és feldúlták a kert veteményeit. Ebéd után visszavonult a verandára és ott költötte az eddig még sehol meg nem jelent versét. Orosz Iván” Lássuk ezután magát a verset, melyet egy éppen kéznél levő meghívó-darab hátlapjára írt: KUTYALESEN Rakd ki csak testvér a csapdát. A lelked uralmÁt ne engedd senkinek. Vermet a réshez, baltát a kézhez, legyen a házad védett sziget. 87

Next

/
Thumbnails
Contents