Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Érsekújváry Lajos: Bakó József verse
ERSEKCJVÁRY LAJOS Bakó József verse Emlékkönyv. . . nevek, dátumok. Az egyik oldalon Bakó Jóska aláírása. Ügy tűnik, mintha tegnap járt volna itt, pedig annak már éppen kilenc éve és hét éve, hogy a kedves jóbarát halott. Barátai sok-sok emlékét őrzik. Mi, vasiak meg külön is nagy gonddal és szeretettel gyűjtjük mindazt, mi hozzátartozott, különösen szelleméhez, egyéniségéhez, mert a vasi föld szülötte volt, ahová szive és baráti szeretete mindig visszahúzta. Egyik ismeretlen versét mutatom he most, mely a Smidt-gyűjteményben található Szombathelyen. Azt a versét, amelynek nemcsak születési helye, ideje, hanem annak körülményei is pontosan ismertek, éspedig az azt nekem ajándékozó közös jóbarát, Orosz Iván alábbi írásából: ,,Bakó Józsefhez meleg emberi és írói barátság fűzött. Amikor még Békéscsabán tanítóskodott, én meg Szarvason laktam, többször meglátogattuk egymást és szép napokat töltöttünk együtt. Bakó József édesanyjával élt együtt Békéscsabán és az áldott lelkű idős asszony igen kedvelt bennünket, különösen a feleségemet. Együttlélünk alatt gyakran panaszkodott a vidéki költő nehéz sorsára, mert az akkoriban kialakult klikkek nem akarták őt befogadni, a lapok is csak nagyritkán adtak teret írásainak, ül. verseinek. Abban az időben én egy hetilapot szerkesztettem Szarvason és a helyadta lehetőségekhez képest több versét közöltem is. Egy alkalommal, 1940. június 28-án nálam volt Bakó József, kis faluszéli házunkban. Amikor megérkezett, én a nagy kert végén egy riasztó csapdát állítottam fel a kerítés mellett, hogy elriasszam a szomszéd kutyáit, melyek a kerítést tönkretéve jártak át éjszakánként és feldúlták a kert veteményeit. Ebéd után visszavonult a verandára és ott költötte az eddig még sehol meg nem jelent versét. Orosz Iván” Lássuk ezután magát a verset, melyet egy éppen kéznél levő meghívó-darab hátlapjára írt: KUTYALESEN Rakd ki csak testvér a csapdát. A lelked uralmÁt ne engedd senkinek. Vermet a réshez, baltát a kézhez, legyen a házad védett sziget. 87