Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Andrássy Kurta János: Ókori eredetű magyar emlékek

Lehet, hogy ez az egy szobor kevés, hogy népművészetünkre jellemző általános érvényű következtetést vonjunk le belőle. De nem is ez volt a cél. Mindössze arra szorítkoztunk, hogy megmutassuk, mi minden bukkan elő népművészetünkben, s még mi minden lappanghat a múzeumok raktáraiban.

Termékenység istennő, Kökénydombi lelet. Neolit kor.

Az eredmény, amit itt fel tudtunk mutatni, csekélynek látszik. Mindössze négy írásjegy. A sok nyitott kérdés megoldásához kevés, de arra, hogy új gondolatokat ébresszen, mégis valami. Mert azon mégis csak el kell gondolkozni, hogy ezek az ősi — kimondhatjuk nyugodtan — hatezer éves írásjegyek miként kerültek a magyarság birtokába, méghozzá a legtekintélyesebb nemzeti szimbólumainkként. Mert a nemzeti szimbólumokat nem úgy szokták tetszés szerint vásárolni. Ezek nem voltak kereskedelmi árucikkek, hanem távoli tradíciókhoz kötődő kultikus emlékek. De már azért sem lehettek ezek újkori szerzemények, mert az a kultúrkör, amely ezeket kialakította, a honfoglalás idején s az azt követő időben nagyobbára romokban hevert, vagy már a föld alá került. Ha ékírásos táblák kallódtak is a föld fölött, olvasni már nem tudták. Az itt felsorakoztatott analógiákat is csak az újkori archeológiái kutatás hozta felszínre, s így a mi emlékeinket, középkori nyugati analógiák alapján értékelni nem lehet. Igyekezetünk arra irányult, hogy minden előre elgondolt hipotézist mellőzve, a tárgyi adatok egyezésén keresztül rámutassunk a formák és azok szellemi tartalmának azonosságára s az igy feltételezhető eredetre.

Ennek a kis tanulmánynak nem lehet feladata a felvetett kérdés továbbvitele, mivel a formai egyeztetésen túl felmerülő kérdések vizsgálata már a. nyelvészet szakembereire tartozik.

66