Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Andrássy Kurta János: Ókori eredetű magyar emlékek

mazkodtak a bordák helyéhez, hanem inkább a lapockafelületre kerültek a sávok. Van azonban még egy feltűnő jelenség: László Gyula azt állítja, hogy a jogar kristálygömbje egyiptomi eredetű arab munka (f. i. művek). Bár erre nézve semmilyen meggyőző bizonyítékot nem szolgáltat, mindössze arra hivatkozik, hogy a kristálygömb anyaga Egyiptomban fordul elő. Fogadjuk el ezt az állítást, mert semmi okunk, hogy kétségbe vonjuk. Most nem az a döntő kérdés, hogy a kristálygömb magyar vagy arab munka-e. Minket kizárólag a motiválás, ill. ebben az esetben a négy sáv érdekel. A kristálygömbön két oroszlán van. Az egyiken csak a sörény van tagolva, a törzs sima, ill. ott nincsen a négy sáv. Csak az egyiken van, azon pedig úgy hat, mintha utólag vésték volna bele. És ha nem lett volna különös fontossága a négy sávnak, ily kicsiny felületben, bizonyára csak a bordák jelzése miatt nem vésték volna bele, mint ahogy a túloldaliba nem is vésték. De ha ez borda lenne, akkor a másikra is rávésték volna.

Ügy tudjuk, hogy az esztergomi oroszlánok heten voltak. Az aranybulla pecsétjének címeres oldalán is hét oroszlán van a négy sávban. Tehát már harmadszor találkozunk a négy sávval és mindig oroszlánokhoz kapcsolva. így máris jogosan vethetjük fel annak a lehetőségét, hogy az oroszlánokban levő négy -sáv egy jelentésű a címerpajzs négy sávjával. Itt ugyan szembeállíthatják az Imre király bullájának pecsétjét, amelyen öt sáv van. Igen, de -azon az oroszlánok is kilencen vannak. És ha figyelembe vesszük az aranybulla kibocsájtá- sánák szükségességét megelőző politikai eseményeket, akkor talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy az őrt sáv és kilenc oroszlán és az aranybullán levő négy sáv és hét oroszlán között mutatkozó ellentétben a politikai események, ill. ellentétek tükröződnek. Az aranybullán találkozunk utoljára a hét oroszlánnal s a későbbi címereinkben már csak a négy sáv marad meg állandó jelleggel. A négysávos oroszlánok, éppen úgy, mint a rozetta, nem helyi jellegűek, de ezek is a rozetták területére vezetnék. így térben s időben legközelebb eső analógiaként a XII—XIII. századból származó bulgáriai oroszlános domborművet kell bemutatnunk.

Itt is a bordák terébe látjuk bevésve a négy sávot. Látszólag el is hihetnénk, hogy azok bordát jeleznek, de ha a szobrász szemével és észjárásával nézzük a domborművet, feltűnő, hogy az oroszlán hatalmas lapidáris felületei, ahol szintén indokolt lenne éppen a bordák hangsúlyozott jelzése miatt némi formabontás, pl. az erősen megfeszülő combon, ilyesmit mégsem találunk. Csak a fej és a sörény vannak részletezve. A törzs egységes sima felületén, aminél feltűnőbb a sűrűn egymáshoz simuló és a többi részletformához viszonyítva mélyen bevésett négy sáv. De az sem kerülheti ki figyelmünket, hogy az ívesen vésett négy sáv a borda természetes irányával ellentétesen hajlik, ami szinte hangsúlyozni látszik, hogy nem borda, hanem valami más. Anatómiai tévedésnek már csak azért sem tekinthető, mert az oroszlán ábrázolás stilizáltsága mellett is annyira jól van felépítve, hogy pl. a mellkas tömege pontosan érzékelteti a bordák hajlatának irányát. Éppen azért annyira feltűnő, hogy a négy sáv nem ezt a természetes irányt követi. Tehát itt sem anatómiai jelzés, hanem azonos tartalmú szimbólum, mint a fentiek négy sávja. De a kapcsolat is egészen világos. Ugyanis a dombormű keletkezése összeesik azzal az idővel, amikor Arszán bolgár császár felesége II. Endre Mária nevű leánya volt.

Állításunkat talán perdöntőén bizonyítja a chorezmi területen talált szárnyas oroszlán címerállat (6. kép), melyen a tárgyalt jelek azonos elrendezésűek, mint az esztergomi oroszlánokon. A chorezmi leleten a „rozetta” és a „négy sáv” annyira hangsúlyozott, hogy a szélek magas domborítással körül vannak szegé62