Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 1. szám - Sarkady Sándor: Számadás (vers)

Illatozz értem a Jövendőben. Teérted érdemes volt Halálra megszületni:

Életem napvilága,

Lelkem felemelője,

Légy majd, ha jön az alkony, Szemhéjam lefogója,

Ámen.

Számadás

A. J.-nek szeretettel

Belém sajdultak soraid.

Váratlan ért a vallomásod —

Mégis érdem a származás?

Nekem a bátor számadás Adta meg rangját levelednek.

A forradalom fájának virága Gyümölcsével tegyen hitet (Igaz hasonlat — a tied)

Termő-teremtő törzse mellett.

Számadást téve, számadást vársz —

Kedves Barátom, mit feleljek?

Én nem nőttem a város peremén,

Nem dajkáltak falusi földek,

Honos hontalan nőttem közietek.

Hogy oltógallyként mit teremnék Azon a fán, nem tudhatom —

Eldönti talán a jövendő . . .

De azt tudom,

Élet hitványa, fagyöngy sose voltam,

Ágak sebében,

(Sorvadjon bár az ág alattam)

Gyalázatomra nem virultam;

S itt vagyok mégis;

Lég-gyökerekkel kapaszkodva az idők kerítésén Arccal a fénynek;

Szomjas tüdővel, kihagyó szívvel,

Zihálva szívom a kor szigorú levegőjét,

Ágamat szélvész rázza —

Nevelem én is — veletek — virágom Mindnyájunk tavaszára.

45