Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Czoma László: Túl a Séden

A nyolcadik osztályból talán 4—5 tanuló nem jelentkezett sehová. Har- minchatan gimnáziumokba, középiskolákba, harmincán iparitanuló-iskolába jelentkeztek a két nyolcadik osztályból.

— A régi népművelési forma lejárta magát. Azt, amit apánk csinált — hogy színdarabot tanított be, legényegyletet szervezett, dalárdát —, ez ma már nem megy. Nagyon kellene egy kultúrház, ahol hetente két-három alkalommal filmet lelhetne vetíteni, televíziós klubszobát berendezni és helyet adni a könyvtárnak. Itt előttünk a téren lebontják a kovácsműhelyt és helyette vendéglátóipari egységet akarnak építeni. Iskola, előtte kocsma. Ügyis elég van belőle. Nagyon szép helye lenne itt egy modern' kultúrháznak. Kellene egy függetlenített népművelő is.

A könyvtár a település egyetlen presszója mellett van. 2X5-ös hosszú folyosó. Egyszer 20 embert számoltam meg, de akkor már nem lehetett bemenni. Talán tíz ülőhely lehet.

A könyvtár se sókkal nagyobb, 5,5X8 méteres helyiségben működik a szabadpoloos kölcsönző. Alig lehet elférni a zsúfolt könyvállványok között. Fiatal szőke nő a könyvtáros, Cz. Tóth Hajnalka. 1964. március elseje óta dolgozik itt.

— 11 601 kötetünk van, és 436 beiratkozott olvasónk. Az olvasók fele iskoláskorú. 56 munkásolvasó, 1 földműves. Sok a nyugdíjas is. Szoktam néha vetíteni a gyerekeknek, hogy ideszoktassam őket, de olyan kicsi a hely, hogy lehetetlen ezt csinálni. Irodalmi szakkörrel is szívesen foglalkoznék, de ugyancsak hely hiányában lehetetlen. Az iskolában délután is van oktatás, tanulószoba.

Napilapok, képeslapok szép rendben a polcokon. De csak egyetlen kis szék van, ahol esetleg át lehetne nézni. Heti 30 órában tart nyitva a könyvtár.

— Helyiség kellene és népművelés, népművelés, népművelés. Az emberek egy csoportját arra is rá kellene szoktatni, hogy ne köpködjenek a padlóra, ahol egy estét töltenek, a csikket ne szórják szét, hogy szesz nélkül is lehet szórakozni, estéket eltölteni.

Kősziklára épült a település temploma. Mint az ország többi falusi temploma. Szép, hosszú épület a parókia. Dr. Albrecht József esperes a kilencedik éve szolgál itt. Egyszerűen, kényelmesen berendezett fogadószoba. Szentképek, szobrok. Nagyon művelt ember a lelkipásztor. Egyik doktorátusát a mezőgazda- sági akadémián szerezte.

— Hogy jobban megértsük a település mai sorsát, meg kell nézni a történelmi múltat. Dicsőség és mélység között ingadozott Veszprém. Ebből kijutott ennek a településnek is. István és Koppány harca. Itt van iá Fejes-völgy, ahol István győzött és felnégyeltette az ellenállót. Végvári harcok, török hódoltság. Azt megelőzően tatárjárás. Kicsit be is penészesedet! ez a város. Robbanásszerű fejlődést — el kell ismerni — a szocialista társadalom hozott. Egyetem alapításával szellemi potentát lett.

így láttam Dózsa-várost 1968. április elején. Veszprém belvárosa a városrész főterétől, a kovácsműhelytől két kilométerre lehet, végig lakott területen. A település minden házából, udvarából jól látható a veszprémi vár, a „gyöngyszem a királyné koronáján”. Az országban a budai vár kivételével ez a legnagyobb összefüggő vár. A hatalmas sziklára épült székesegyház, püspöki palota magasan emelkedik a történelmi városrész fölé. A Séd a vár alatt kanya148