Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Békefi Ernő: Liszt Ferenc ősei
meg, hogy Rajka tényleg hol fekszik. Rajkától Sopron vonaton is 5 órányira fekszik. :rj Téves adatai mellett azonban legmakaesabbul Liszt Eduárd, Ferenc unokaöccse tartott ki, aki a gráci egyetemnek volt professzori címmel felruházott magántanára és ügyvédi gyakorlatot is folytatott. Ö nem elégedett meg a huszártiszti ősökkel, ő a kcpcsényi báró Liszthiekkel való atyafiságot igyekezett több apró kiadványban bizonyítani. A nyomós bizonyítékok megszerzésében egyáltalán nem volt szemérmes. 1917-ben egy hétiig tartózkodott Rajkán, hogy a ék. plébánia és az ev. lelkész! hivatalban ősei után kutasson. Meg is találta az ősöket, de nem olyanokat, amilyeneket szeretett volna. A huszártiszti, nemes, báró ősök helyett zsellér, ház nélküli zsellér és napszámos ősöket talált. 1917. május 10—i keltezéssel levelet írt Zimmermann János rajkai ev. ales- peresnek, melyben egyezer aranykoronát ajánl fel Zimmermann útján a ék. plébánosnak (a rajkai plébános 1917-ben Pintér László volt, a későbbi nagyváradi püspök), ha sikerül a Liszt-családot, mely rajkai származású, az erdélyi Liszthiebével olyanképpen egybekapcsolni, hogy a hatóság is elismerje. Zimmermann a plébánosnak említést se mert tenni a levélről, fotókópiát csináltatott róla és elküldte Csekey professzornak, az eredeti példányt pedig megtartotta. Csékey professzor a levelet a „Soproni Szemle” 1962. évi 2. számában nyilvánosságra hozta. A mester születésének 125 éves évfordulója alkalmával kapcsolódtam be a Liszt-kutatásba Csékey professzor oldalán. Az összes rajkai adatokat én kutattam és juttattam el hozzá. Csekey készítette el az első részletes magyar családfát, így akarta az eddig téves adatokat kijavítani. 1936-ban több osztrák kutató, köztük Wämser Edmund osztrák családtörténész járt Rajkán, a plébánián szerzett adatok alapján ők is állítottak össze családfát. A két családfa majdnem teljesen egyezik. A születési, házassági, halálozási dátumok azonosak. A Wam- ser-féle családfa 1936 májusában, „Liszt Ferenc és a mii vármegyénk” c. kis füzetem 1936. októberben, Csekey tanulmánya és családfája 1937 júliusában jelent meg. Jelen tanulmányom minden rajkai adatát fotókópián is közlöm, hogy evvel is az adatok valódiságát bizonyítsam. Liszt Eduárd 1940-ben szintén közreadott egy családfát, — négy évvel a Csekey—Wämser családfa megjelenése után. Megjelent az „Österreichische Musikzeitschriift” 1961. évi számában a 429. oldalon. Eszerint Liszt Sebestyén foglalkozását nem tudja. Ennek egy fia volt: György Ádám. (Valóságban 3 gyermeke volt.) Foglalkozását nem tudja, de csillag alatt megjegyzi, hogy a halotti bizonyítványban mint hercegi orgonista szerepel. (Hogy hol és meddig működött mint iskolamester, arról nem tud.) Szerinte kétszer kötött házasságot, (én háromról tudok), 25 gyermeke volt, ő csak kettőről tud: Ádámról, aki Liszt Ferenc apja volt és Eduárdról, aki az ő apja volt. (23 gyermeket egyszerűen letörölt a családfáról.) A II. házasságot teljesen kihagyta. Az ő szempontjából az nem fontos. Az általa ismert Ádámról és Eduárdról levezeti a családfát, mert itt már elképzelése szerinti rokonságot talál, nemeseket, bárókat, magasrangú tisztviselőket stb. A nemzetközi Liszt-zongoraverseny alkalmával 1956-ban Budapesten járt és a „Freies Leben” c. lap 1956. február 25-i számában úgy nyilatkozott, hogy a kiegészítő adatok már a kezében vannak, melyek szerint a család az, erdélyi szász eredetű gróf Liszthiek nemesi ágából származik. (Ez a család Liszt Ferenc születése előtt 150 évvel kihalt.)17 103
