Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 2. szám - Héra Zoltán: Vénuszok, múzsák (vers)
s mint sekély öblök vize gyorsan színt váltók hinárzöld szeműek tengerkék szeműek színváltók színjátszók nagy viharkavarók elhalkulok könnyűek kellemesek csak ritkán közönségesek Granada Vénuszai s főként ti: mélykút szeműek árnyékban vacogok napon szédülök gyakorlottak a hálószövésben mindig mindegyikünket akarók minket barátunkat s a barátunk barátját sokakért remegők ingadozók ami megvan mintha már nem is volna — a győzelemre mindig gyanakvók kérlelő szeműek mélykútszeműek folyton messzire vágyók elakadt lélegzetű virágok — hajnali mályvák s főként ti: cica járásúak macska szeműek macska óvatosságúak szívünk zárain agyunk redőin kaparászok s önnön szívük mélyét s gondolatuk mélyét is felkarcolók szenvedély-éhesek megronthatatlan józanok örök bírálók bódíthatatlanok s barátot keresők s a gőgöset várók szelíd arcunkra cézári maszkot parancsolok panaszos szolgálók szolgálni akarók biztató arcok segítő kezek — Granada múzsái s főként ti: sötét szemetekben fáklyatüzekkel szátokon a félreérthetetlen gúny éles jelével hosszú nyakúak nagy köves nyakláncokkal hosszú ujjúak nagy köves gyűrűkkel tojásdad kövek kedvelői sziklákra kiülő gyíkhallgatagságú gyíksurranású lányok hirtelen jövők bennünket mindenütt megtalálók szegény szívünk titkát szétzilálók fáklyás szemekkel múltunk kútjába nézők lelkünk zugait kikémlelők zordak hidegek aztán dévajok szőnyegen ülő serleget tartó teli torokból nevető 45
