Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 2. szám - Weöres Sándor: Kitörő orkán (vers)

WEÖRES SÁNDOR

Kitörő orkán

Fülledt nap után, zivatar közeledtén lehelet se kuszái a mező sima testén, kar-éles az árnyék, kő a virág, katlan a tájék, másvilág.

Parázzsal a ház s minden ruha telve, a hús meg a váz elnyúlt kutya nyelve.

de kívül a házon összetiport ócska palánk-rom nyög, sikolt.

Forró, de hamis, sejt-nélküli lárva, levegő-piramis nehezül a világra, már széle kifestett, rőt-lila láng őrzi a percet,

roncs palánk.

KÁLDÍ JUDIT: WEÖRES SÁNDOR