Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 1. szám - SZEMLE - Érsekújváry Lajos: Várnai Zseni: Ének az anyáról
A minden asszonyok várva várt, de nehéz órájának hangja is megszólal művészi crescendóban: „Egy éjszakán, mely minden éjszakánál titkosabb volt, és fájdalommal teltebb, Egy éjszakán a fájdalmak királya, a nagy, hatalmas, félelmes király, elküldte hozzám vad futárait, az ajkamon sok apró sikoly jajdult . . . — a derekam már föl, az égig ért — — Ó, élet, élet, csak most adj erőt! Most légy hatalmas, ige, féltés, vágy! . . . valaki lágyam karjára emel, mintha repülnék fel, csak fel, csak fel.. . S míg ájult szívemre rózsahó szitál . . . kisdedem első, gyöngyöző sírása a piros reggelbe belemuzsikál.” (Egy éjszakán 34—35. o.) A szülés sikolyos éjszakáját ki tudná szebben dalba önteni? És következik sorban a gyermek története, mely az anya szemében az egész világ története. Most jön az „aranykor”: ,,Angyali kisded Anyjának lenni Bölcsőt rengetni, Nótát zengeni Be szép.” (... Be szép 29. o.) Büszkén, öntudatosan néz az emberek szemébe: „Hangom kikiáltja, szemem kiragyogja: fiam van énnekem!” (Fiam van énnékem 29. o.) Ez „aranykorban”, amikor még csak csecsemőt ringat, születik meg az igazi anyai líra, mely több, melegebb, dalosabb, költőibb minden más líránál. Szinte sugárzik belőlük, hogy ez az érzés az, mely feledtetni tudja a sötét tegnapot, vagy a bizonytalan jövőt, az olvasó meg azt érzi, hogy elbújt egy bölcsős szobában és kilesi anya és gyermeke titkos és meghitt játékát, hallja az ártatlan kisdedek nyelvét az anyaszájon, amikor ízlelve a szavakat betűzi: Én mindenem, Hogyha volna, Kis tátogó szácskám, Gyermek, Mosoly, Mit álmodhat, Altató, Be szép, Be jó, hogy piciny vagy, versek varázslatos sorait. Végig kísérhetnénk az anyaság élményvilágát a gyermeki fejlődés fázisaiban a kötet versei alapján. Szólhatnánk minden lényeges mozzanatról, a névadástól az első lépésekig, a betegségektől a pici koporsóig, de erre itt nincs mód. Mi mindent kellene még bemutatnunk, mélyen emberi szerelmét, a soha nem „élt” asszonyt, aki csak álmában élt egyszer szépen, könnyedén, a közös küldetésben társáról, anyjáról, unokájáról, Anna Frank és más kortársakról szóló versekről stb. A könyv végeredményben ebben a gyűjteményes formában kaleidoszkóp, bármerre forgatom, mindig új és mindig színesen szép, pedig sok sötét szín van benne és sok szenvedés: de „Nem volt hiába semmi sem... — vallja — Sokat fizettem? Nem tudom, hiszen mindennek ára van . . . ezerszer újra kezdeném alázatosan, boldogan.” (192. o.) És mi köszönjük a drágán megfizetett szépet, mit az anyaság örök adakozásában adott az emberiségnek. A 282 oldalas könyv a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg, melyről csak a dicséret hangján lehet nyilatkozni. A kötet végén Falus Róbert részletes, kitűnő méltatása azt nyújtja, amit az író adni szokott: az igazat. Írása méltó a könyv tartalmához és értékéhez, amit az öt műmelléklet kifejező, modern és magyaros ábrázolása még csak emel. ÉRSEKÜJVARY LAJOS 150
