Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Érsekújváry Lajos: Egy Pálma László kézirat
Hol vagyok én? Az a régi, Téged kereső ablak alatt csavargó búsult járdabetyár . . . Hol van a mi éretlen gyümölcsünk: a csókunk megtagadott, tűz nélküli, elfelejtett csókunk? Hol van a mi titkos-csendes harcunk, virágtalan, acélhideg, vaskoszorús harcunk, hol vannak a bizton remélt halvány-piros emlékeink hol van rá az elcsitulás: búcsúzónk: az utolsó szó? Meghalt az a nyár. . . örökre meghalt minden illata, tüze, szivárványa, csak akkor voltál. . . amilyen többé sohasem s éltedből ennyi az enyém volt. — Aztán eltűntél. EMLEK LÁSZLÓ A kéziratnak, melyen a költő javításai láthatók, érdekessége is van. Először is az aláírás: Emlék László. A Magyar írói Álnév Lexikonhan nem található.3 Nyomtatásban megjelent verseinél ez a jelzés nincs sehol. Hogy mégis használta ezt az álnevet: íme a bizonyíték, amit egyébként özvegyének szóbeli közlése is igazol. Ügy látszik sok gondot okozott neki megfelelő írói álnév keresése. A család emlékszik rá, hogy Márton László és Fenyő László nevekkel is kísérletezett. így signált versei azonban eddig még nem kerültek elő. A másik érdekessége a kéziratnak, amely megfejthetetlen előttünk, a tudatosan primitívebb betűvetésre elváltoztatott bíráló sorok, melyek a kézirat hátlapján olvashatók: „Van szerencsém ezen »költeményt« ha az illendőség megengedi így neveznem, sok-sok saját versem után küldeni. Szhely. Maitz László bíráló.” Tehát családi neve alatt bírálja meg saját versét. — De miért írta azt, hogy: „sok-sok saját versem után küldeni” — mintha ezt a verset nem találná sajátjának, illetve nem tartaná azokkal legalábbis egy nívón állóknak. Véleményem szerint e sorokat valóban bírálatnak szánta a költő. JEGYZETEK 1. Marék Antal: Mai Dunántúli lírikusok. Szombathely, 1939. 82. 1. 2. Smidt-gyűjtemény, Szombathely. 3. Gulyás Pál: Magyar Írói Álnév Lexikon. Bp. 1956. 341., 594. 1. 123
