Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: Százéves a vasi sajtó

118

Napilapok I'

A sajtó jól tükrözi Vas megyében is a felszabadulás utáni politikai élet alakulását. A megye utolsó községe (Nemesmedves) még fel sem szabadult s Szombathely is alig ocsúdott fel a háború borzalmaiból, amikor a kommunista párt hívó szavára a nyomdászok hozzáláttak a Lingauer Albin nyomdatulajdonos által elhagyott Vasvármegye Nyomda üzembe állításához. Erőfeszítéseik eredményeképpen jelent meg a Magyar Kommunista Párt Vas megyei napilapja: a Szabad Vasmegye. A. Reismanm János, Németh István, Ránki-Roxi József fe- lelős szerkesztésében megjelenő lap egyértelműen és <T5uz3íT3an. hirdette, közvetítette a kommunista párt szavát, mely összefogásra, az ország önmagáinak történő újjáépítésére mozgósította a népet. ,,. . . a megye dolgozói jól emlékeznek arra, hogy a Szabad Vasmegye legelső száma már megpecsételte az örömhírt, amely minden fasiszta métely és drótakadály ellenére már eljött Vasmegyébe, hogy a szabad országrészeken felosztják a nagybirtokot. E híradás nyomán megyénkben is százszámra alakultak a földosztó bizottságok. . . . Az akkori nehéz közlekedési viszonyok közt a lap vitte a hírt szét a megyébe és mindenütt a párt szava tolmácsolójából merítettek erőt a nagy munkához.”1'

A koalíciós időszak alatt valamennyi politikai irányzat megteremtette a maga sajtóját, s megjelentette orgánumát. Szombathelyen a kommunista párt után a szociáldemokrata, majd a kisgazdapárt indított lapot. (A parasztpárt nem volt elég erős külön lap kiadására.) A koalíciós pártok nézeteinek, törekvéseinek különbözősége a lapok hangján és közleményein is kiütközött. A pártok irányvonalának eltérése, nemegyszer szembenállása éles sajtóvitákat, összecsapásokat eredményezett. Különösen a kommunisták és a kisgazdák csatározása volt gyakori és heves.

A két munkáspárt egyesülésekor a Szabad Vasmegye, 1948. április 11-től yasmegye, majd az ellenforradalom után, 1956. november 20-tól Vas Népe (főszerkesztők: Lőrincz Károly, Szamos Rudolf, Lénárt Lajos) néven jelent meg a megye egyetlen napilapjaként.

A Szociáldemokrata Párt szombathelyi szervezete 1945. december 23-án adta ki lapjának, az Üj Hangnak első számát. A vasárnaponként megjelenő lapot 1946. április 17-től a párt megyei szervezete vette át s június 1-vel napilappá szervezte. Ekkor vette fel az Űj Vasvármegye nevet.

A felszabaduláskor csak két nagy és korszerű nyomda volt: a Vasvármegye és a Martineum. Az előbbi Szabad Vasmegye Nyomda néven a kommunista párt kezelésébe került, a Martineum azonban egyházi tulajdonban maradt. A szociáldemokraták az Üj Vasvármegyét egyik kis nyomdában, a Merkúrban elég kezdetleges módon, kézi szedéssel és magasnyomással tudták megjelentetni. A nyomdászból lett szerkesztő, Lencz Géza és a kiadói feladatokat ellátó Kovács