Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: Százéves a vasi sajtó

Pável Ágoston, által vezetett könyvtár sem tartotta feladatának a periodikák teljességre törekvő gyűjtését. Utólag pedig igen nehéz a 'hiányok pótlása. A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár tudatos törekvése révén állandóan gazdag­szik az úgynevezett Savariensia-gyűjtemény. Az Országos Széchényi Könyvtár­ban található vasi sajtó filmezése is elkezdődött. A most ünnepelt Vasmegyei Lapok és a Tanácsköztársaság lapjainak teljes anyaga mikrofilmen van már. Vas megyében a felszabadulásig 210 sajtótermék látott napvilágot. Termé­szetes, hogy egyrészük jelentéktelen, de többségük hű dokumentumai a megye — Szombathely és a járási székhelyek — élénk politikai, gazdasági és társa­dalmi életének. Részletesebb összegezésben még jó néhány lap érdemelne leg­alább felsorolást, de a sommázás a továbbiakban csak a haladást szolgáló és az irodalmi sajtó áttekintésére tér ki. A munkássajtó Szombathelyen az 1850-es években létesült Engel-féle szappangyár és a Pohl- gépgyár nyitotta meg a nagyipar sorát. A kiegyezés, majd a vasútvonalak ki­építése kedvező körülményeket teremtett az ipar fejlődésének. Az iparban fog­lalkoztatottak száma hirtelen megnövekedett. A munkásság szervezkedése, majd az önvédelmi és a gazdasági érdekeiért felvett harca szükségessé tette a sajtó erejének felhasználását. Vas megye munkássajtójának első hírnöke a havonként egyszer megjelenő Munkáslap volt. 1902 októberében indult s két évig élt. Előbb a dunántúli szo­ciáldemokrata ipari és földművelő munkások, iparosok és kisgazdák, majd pedig a Vasvármegyei Szociáldemokrata Párt politikai közlönyeként jelent meg. Kiadója és főmunkatársa Stettner Lajos, felelős szerkesztője pedig Varga Gyula volt. A Munkáslap megjelenése nagy riadalmat okozott az uralkodó osztály köreiben. Már az első száma éles hangú támadást intézett Bezerédi István alispán ellen: ,,. . . az alispán a napnál világosabban bebizonyította, hogy a tör­vényt nem tudja, ha pedig azt nem tudja, akkor miért tartja a Vármegye?” A hang szokatlan. A megdöbbenés általános. A Vasvármegye szerkesztője való­sággal felhördül. Alispánt így még nem támadtak nyilvánosan. A Munkáslap cikkei és közleményei — a frakcióharcok ellenére — öntudatosan és követke­zetesen szolgálták a munkások ügyét. Bátor hangja, a társadalmi rend éles bírálata, a hatóságok önkényeskedésének leleplezése nem maradt következ­mény nélkül. Az uralkodó osztály érdekeit védő törvények bástyái mögött ha­talmi helyzetben levő sértettek és megtámadottak gyakran állították bíróság .elé a lap munkatársait. Sajtóperek, megfélemlítések ellenére közel két évig élt a lap. A Vas megyei szociáldemokrata pártszervezeten belül kiélezett frakciózás 1904. január 3-án újabb lappal gazdagította a vasi munkássajtót. A Szocializ­musról csak annyit tudunk, ” hogy szerkesztője Stettner Lajos, kiadója pedig Horváth János volt. Jelenleg egyetlen példánya sem ismert. Létezését a kora­beli bibliográfiák bizonyítják. A megye munkásságának összefogó szervezete, a Vasvármegyei Szociál­demokrata Párt 1906-ra erősödött meg annyira, hogy további lap indítását határozhatta el. Az 1906. március 3-án megjelent Testvériség érdekes és jelentős orgánuma a vasi munkásmozgalomnak. Bár kiadójaként a pártszervezet szere­pel s a felelős szerkesztők is a szombathelyi pártvezetők közül kerülnek ki,4 a 113

Next

/
Thumbnails
Contents