Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 3. szám - SZEMLE - Palkó István: A nevek könyvéről

Rónay György költői fejlődését nem kísérik ellentmondások, útja nem a foly­tonos és látványos revíziók története. Őszinte volt minden körülmények között, s hű maradt a József Attila-i intéshez: „az én vezérem bensőmből vezérel”. Tud­A nevek könyvéről A nagyon sokrétű ismereteket népszerű­sítő Gondolat Kiadó sorozatban is ki­emelkedő helyet és hézagpótló szerepet tölt be Kálmán Béla: A nevek világa c. magyar névtan-kutatási összefoglalása. Ellentétben a közhiedelemmel, ez a látszólag riasztóan száraz, nyelvtudo­mányi munka nagyobb érdeklődést váltott ki mint könnyűfajsúlyú bestsellerek, amelyeknek pedig csak egy érdemük van: az üzlet. Talán a kiadó nem is gondolt e nagy érdeklődésre mert hisz akkor nem 3800 példányban adta volna ki, hanem legalább a tízszeresében, mert már az is elfogyott volna. Így sajnos, csak az jutott a könyvhöz, aki ügyesebb volt vagy kö­zelebb állt a tűzhöz. Ennek a 250 oldalas kis műnek nemcsak szélesebb népműve­lési funkciója alapján van nagy jelentő­sége, hanem szűkebb nyelvtudományi, névtankutatási szempontból is. Az emberi szellemi érdeklődés szá­mára alig van izgatóbb és érdekfeszítőbb probléma, mint a személynevek, helység­nevek. földrajzi nevek keletkezése, törté­nete, változása és jelentése. Ha másra nem, de az önmaga hevére, városáéra, falujáéra stb. mindenki kíváncsi, s ha már megízlelte a névtan-kutatás izgalmait nem is tudja letenni a könyvet, míg végig nem böngészte, sőt tanulmányozta az egészet. A végén az a legnagyobb kár, hogy már vége van, s még mennyi prob­lémára nem vetült fény. Persze egy rövid összefoglalás nem adhat minden felme­rülő kérdésre választ, annál is inkább, mert ez a nyelvtudományi diszciplína még nálunk eléggé kezdeti stádiumban van, s így annál nagyobb örömmel üdvö­zölhetjük ezt az összegezést amely a leg­fontosabb hazai és nemzetközi irodalom alapján dolgozza fel anyagát népszerű formában, de tudományos szinten és hite­lességgel. de nem tudományos érdek­telenséggel és dohossággal. Az a tény maga, hogy a kötet nem nyelvtudományi juk, az őszinteség nem esztétikai mérce, de nem árt hangsúlyozni, hogy olyan érték, ami nélkül nem születhet semmi­féle jelentékeny költészet. Tüskés Tibor kézikönyvként specifikus sorozatában jelent meg, hanem ismeretterjesztő so­rozat tagjaként, két dolgot revelál. Egy­szer: nyelvtudományi irodalmunk publi­kálási gyengéjét, s másodszor: a Gondolat Kiadó szemléletének korszerűségét, tár­sadalomérdekű gondolkodást, fe’fogását. Amennyire csak dicsérnünk lehet ez utóbbit, annyira elmarasztalandó az első hiánya. Miről is szól lényegében a korrektül, világosan és olvasmányosan megírt Nevek világa? Röviden: az embert legszemélye­sebben érintő problémákról: tulajdon­nevek, sszemélynevek, földrajzi nevek sadalomérdekű gondolkodását, felfogását, a névadás külföldi ó- és középkori héber, görög, római, germán kelta, szláv, török és finnugor formáiról, valamint a ma­gyar személynevek alakulásáról, továbbá a földrajzi nevek: ország-, tartomány-, nép-, víz- hegy-, helység-, utca és dűlő­nevek keletkezéséről, jellegéről, jelen­téséről. változásáról és a névtan-kutatás vázlatos történetéről. A fejezeteket név­mutató teszi korszerűen használhatóvá és áttekinthetővé, könnyen kezelhetővé. Az ilyen tartalomjegyzékszerű, tema­tikus felsorolás még magában csak a szak­embernek eligazító csupán' de a feldol­gozás intenzitását és jellegét csak rész­letezőbb utalás villanthatja meg bárki számára is. Lássuk tehát a könyvnek — néhány megállapítás erejéig — az okfejtését a névfejtés, névetimológia izgalmas kér­déseiben. A névtudomány nem évtizedek­ben, hanem évszázadokban és évezredek­ben gondolkozó, vizsgálódó tudomány. Ezek az arányok nemcsak a legősibb hegy, víz s más geológiai képződmények név­alakulására érvényesek, hanem a tulaj­donnevek és személynevek jó részére is. Egy-egy múltbavesző név fölfejtéséhez több tudományág diszciplínáit kell ismer­nünk, pl. a név régi hangalakját, a kora­beli települési viszonyokat, a nevet adó és átvevő nyelvek hangtörténetét, ki­alakulásuk korát, viszonyait stb. Csak ilyen vértezettséggel lehet névfejtést vé­gezni megbízhatóan. 148

Next

/
Thumbnails
Contents