Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Heitler László: Cziráki Lajos kiállítása Budapesten
térbe vonultán szolgálják a tartalmat, a mű egységes hatását. Cziráki látja, hogy korunk többet vár a művészettől, mint amennyit bármelyik, a forma emancipációját hirdető irányzat adhat: a műnek közösségformáló hatást tulajdonít. Cziráki törekvései realisták. Látvány és látomás egyaránt helyet kap műveiben, melyek egy önmagával sokat vívódó, az igazságot nyughatatlanul kereső ember őszinte vallomásai. A legnagyobb példaképek vonzzák: Giotto, Masaccio, Hieronymus Bosch, Dürer, Cezanne. Az ő műveikben talál bátorítást. Képeinek tanúsága szerint meditativ alkotó Cziráki Lajos. Gondolatainak kifejezése érdekében szuverénül bánik a világ részeivel, de azok formai elemeit erőszakosan nem változtatja meg. Asszociációnak nyugtalanságából következően művei gyakran a szürrealizmus határát súrolják. Eljárása mégis szigorúan fegyelmezett: a motívumokban való gátlástalan tobzódás idegen etikus művészi magatartásától. A látvány elemeit jelképes beszédének belső törvényei szerint a látomás szintjére emeli kompozícióiban. Filoktetész című olajfestményének kettétört, földnek feszülő emberalakja és a szakadékból felfelé vágyakozó kutya az élet örökös feltörésének, a soha el nem múló bizakodásnak szuggesztív erejű szimbolikus ábrázolása. A mitológiai utalás aláhúzza a mondanivaló örökös időszerűségét. A gondolat másik nagy erejű megnyilatkozását a Szabadulás című képén láthattuk. A különböző karakterek között feltűnik a festő, az áradatban helytállni akaró ember. Önként kínálkozik az összevetés a Juhok című festménnyel, melyen a voCziráki Lajos: Két festő (Bánat). 12?
