Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"

(A közös értesítő tanúsága szerint Riesz Frigyes az átlagosnál mindig jobb tanuló volt, de jeles egyszer sem. Viszonylag legjobb eredményt elsős korában, 1890—91-ben ért el, de latinból jó, tornából elégséges. A következő évben romlanak a jegyei, matematikából is. Vl-tól kezd ismét javulni, magatartásiban is. Számszerűleg mutatós eredményekért most sem töri magát, egy-egy elégséges most is beugrik, hol latinból, hol történelemből, de bizonyos érdeklődési irányok már megfigyelhetők; magyarból, németből és végre matematikából most már végig jeles. Meglep, hogy fizikából most sem viszi jónál többre, pedig itt él, s a tárgy tekintélyét csak növelheti a nagy öreg, Jedlik Ányos. Viszont tevékeny az önképzőkörben. VII—VIII-os korában tagja a szűkkörű bíráló bizottságnak. Dicséretet kap lírai verseiért. Pályadíjat nyer Hazafias líránk története című dolgozata „önállóságáért és elég kimerítő tárgyalásáért.” A gimnázium nagy milleneumi ünnepélyén előadják a Bánk bán II. felvonását, Mikhál bán Riesz Frigyes, VIII-os korában dicséretet kap Vörösmarty-emlékibeszédéért, és ebben az évben éri el legnagyobb iskolai sikerét is: „Az önképzőkör irodalmi munkásságához tartozott, hogy a nyolcadik osztály minden tanulója egy-egy irodalmi tanulmányt írt, melyek közül leginkább kiválik Riesz Frigyes értekezése Tompa Virágregéiről alapos tartalma- és élvezetes stílusánál fogva.” Matematikai érdeklődésének is ez évben találjuk első jelét. Megpályázza és meg is nyeri az önképzőkör matematikai pálya tételét. Sajnos — és jellemző —, hogy címét nem közli a közös értesítő. Mégis, talán van ezekben az években egy mozzanat, amit a későbbi életíró hasznosíthat. Első tudományos eredményeit függvényelméleti vizsgálatokkal aratta, és középiskolás éveiben éppen akkor éri el először a jelest, amikor egyik tanára közzétesz egy máig sem érdektelen analitikus geometriai összefoglalást.)

— Pesten és külföldön jártak egyetemre, Frici Lőcsén és Pesten tanított, majd kolozsvári professzor lett.

(Az emlékezés helyes, csak kissé hézagos. Riesz Frigyes először a zürichi műegyetemre iratkozott, de hamarosan átment a budapesti tudományegyetemre, s töltött egy évet Göttingában is. Különösen Kön:g és Hilbert hatott rá. 1902-ben tanári oklevelet és doktori címet nyer, ezután kerül Lőcsére, majd 1908-ban Pestre tanítani. A szakkutatás bizonyosan ezekre az évekre lesz majd nagyon kíváncsi Riesz életéből, szinte egyik évről a más:kra került az élvonalba. Az első sikerről a Győri Hírlap 1904. szept. 18-i száma így tudósít:” Riesz Frigyesnek, magyar matematikusnak, dr. Riesz Ignác győri orvos fiának az irracionális számok elméletébe vágó fontos vizsgálatait mutatta be a napokban a francia akadémiának Picard Emil, a Sorbonne nagynevű professzora.” 1907-ben teszi közzé — és nem sokkal később tőle függetlenül egy német tudós — felfedezését, mely azóta Riesz—Fischer-tétel néven közklncse a felsőbb matematikának, és amely önmagában is a matematikai gondolkodás legnagyobbjai közé emeli. További pályáját azután már ez a világsiker alakítja. 1912-ben rendkívüli', 1914- ben rendes tanára lesz a kolozsvári egyetemnek. Hiába próbálom azonban mindezt elmondani, beszélgető partnerem hiszi is, nem is.)

— Ej, ez a Frici! Ki hitte volna. A Marci, az igen. Ő már diák korában Poincaréval levelezett. Aztán később külföldre ment. Frici minden nyáron hazajött, Kolozsvárról is. Margit nővérénél lakott, a délutánokat a csónakházban töltötte. Tulajdonképpen nem nagyon szerettük, de mint győri gyereknek sok ismerőse volt, kártyázás közben gusztálta a nőket, a távolabbi ismerősöket rutinos nyájassággal üdvözölte, mint a tanárok általában. Matematikáról, sikereiről nem nagyon beszélt. Igaz, nem is kérdeztük.

105