Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Varga Béla: Az 1917. évi oroszországi forradalmak visszhangja Veszprém megye korabeli sajtójában
ban közvetlenül érintették az adott város vagy vonzáskörzete lakosságának minden rétegét. Amint a későbbiekben láthatjuk, meg is tettek mindent annak érdekében, hogy a társadalmi mozgalmakat leszereljék, sőt azokat megelőzzék. A nagyon erősen klerikális befolyású Veszprém megyében ez teljesen érthető. Mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért érdemes és érdekes — az évforduló kapcsán — megvizsgálni, hogyan foglalkozott a korabeli Veszprém megyei sajtó azokkal a fontos kérdésekkel, azokkal a társadalmi problémákkal, amelyeket 50 éve az orosz munkásosztály és az orosz nép forradalmi módon oldott meg, s amelyek az emberek nagy részét rendkívüli módon érdekelték és érintették. Elemzőén visszapillantva látni, hogy az uralkodó osztályok vidéken miként ragadtak meg minden eszközt annak érdekében, hogy a haladó gondolatot csírájában elfojtsák. De érdemes foglalkozni azért is, mert mindezek ellenére nagyon ritkán akadt egy-egy bátor hang és toll, még Veszprém megyében is. I. Gazdasági és társadalmi problémák Az esztelen háború gazdaságilag rövid időn belül csődbe juttatta az országot. Az 1917. év elején a közellátás megszervezése már megoldhatatlan feladat elé állította az illetékeseket. Egyre sűrűbben jelentek meg olyan cikkek, közlemények és hírek, amelyek az élelmiszerek vagy közszükségleti tárgyak korlátozásával, később pedig a rendszeres rekvirálásokkal foglalkoztak. Az egyszerű emberek ezrei haltak meg naponta, hozzátartozóik pedig éheztek és nyomorogtak, — segélyként kaptak télre negyed méter fát. Ugyanakkor a felsőbb társadalmi rétegek tagjai előadásokat hallgattak a halhatatlanságról, nagy fogadásokon és vacsorákon ünnepelték egymást, hatalmas összegeket kerestek a háború és mások nyomorúságán. — „Akinek idő előtt elfogy a lisztje. A közélelmezési hivatal egy konkrét esetben kimondta, hogyha valaki a birtokában levő lisztet hamarább elfogyasztja, mint azt a rendelet értelmében szabad volna, kihágást követ el. Röviden — becsukják.” (Pápai Lapok, 1917. március 4. 3. 1.) — „Kukorica lisztet is kapunk. Az országos közélelmezési hivatal akként rendelkezett, hogy ezentúl a kenyérliszt egy negyede kukorica lisztben szolgáltassák ki...” (Veszprémvármegye, 1917. március 18.) — „Ne csináltassunk új cipőt és ruhát... Mindenki hazafias kötelességet teljesít, ha a hadsereg részére szükséges bőr- és szövetanyagok használatát mellőzi.” (Veszprémvármegye, 1917. április 15. 3. 1.) — „Nimródok öröme. A földművelésügyi miniszter Veszprém vármegye részére újabb 900 kgr. serétet bocsátott rendelkezésre... — Tehát most már nemcsak emberekre lehet vadászni, hanem állatokra is.” (Veszprémmegyei Újság, 1917. december 2. 3. 1.) — „Ingyen fa a szegényeknek. Veszprém város tanácsa a városi erdőn levő fából nagyobb mennyiséget bocsájt ingyen a szegények rendelkezésére. Minden család egynegyed méter fát fog kapni.” (Veszprémvármegye, 1918. február 10. 3. 1.) — „Hírek Zsirrekvirálás ... — Rekvirálják a platinát... — Burgonya rekvirálás ...” (Veszprémvármegye, 1918. május 5. 4. 1.) 75
