Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 1. szám - Molnár József: Korán jelentkező mutábilis gyerekhang (elbeszélés)
MOLNÁR JÓZSEF KORÁN JELENTKEZŐ MUTÁBILIS GYEREKHANG El kell képzelnünk egy sportpályához ragasztott, puritán egyszerűséggel berendezett büfét. Ebben a büfében, a hétvégi labdarúgó-mérkőzések idején, a gebines kiterjedt családjával alig győzi a munkát; dolognapokon viszont nehéz benne egyszerre tíz vendéget összeszámolni. A büfé kijáratából már látni a város szélét, azt a sávot, ahol a Garasos erdő kezdődik. A gebines este nyolckor zár, mert a környék lakói kakasokkal ébrednek és vacsora után már ágyba kívánkoznak. A Hídépítő Vállalat irodájából és a Közületi Gépellátó javító- műhelyéből csurran néha futó vendég; az igényesek inkább a város belseje felé keresnek vigadozó helyeket. Aki ötödször jelenik meg itt, azt már törzsvendégként fogadják. Körülbelül éppen ötödször lép be egy falusias formájú, nagybajszú vendég. Legénykorában bokáját törte, a csontok rosszul forrtak össze; amikor lánykérőbe ment, akkor se tudta titkolni bicegését. Egy hete, hogy megvette Mi- hálka özvegyétől az erdő szélén árváskodó viskót és beköltözött a nyulaival. A gebines Kenéz úrnak szólítja. Kenéz úr leül az első üres asztal mellé és három deci vöröset kér; ez az esti adagja. A szomszédos asztalnál szintén magánosán hörpölgeti harmadik fröccsét egy két méter magas behemót ember, akiről nem tudni merre van hazája. A harmadik asztalnál ülő főiskolást a gebines látásból ismeri. A főiskolás egy középkorú emberrel tárgyal; csak súgják egymásnak a mondanivalót. — Közvetlenül a söntéspult közelében van a törzsvendégek nagy asztala. A sportpálya gondnoka egy félszemű emberrel vitatkozik azon, hogy Koller a MÁV-ban vagy a Textilesben kezdte-e pályafutását. Mindketten előrehaladott állapotban vannak. Makacsul vissza-vissza- térnek Kollerre, mert érdekesebb téma nem jut eszükbe. Kora őszi estén hét felé jár az idő; künn már szürkül. Egy tízéves kislány lép be, illedelmesen kezétcsókolommal köszön, otthonosan odaül a félszemü mellé a törzsasztalhoz és türelmesen várni kezd. Mit kell még tudnunk a szereplőkről? Az apa üvegből való szeme valamivel sötétebb; jobb szeme zöldes-szürke és azon keresztül beszívott állapotában acsargó belső békétlenséget áraszt a világra. Munkáját reggel hatkor kezdi; este hatkor még elviselhetően — záróra felé már rendszerint harciasán részeg. Felesége csak végszükségben mutatkozik a büfében; a ruhagyárban dolgozik. Az asszony — ha csak teheti — reggeli műszakját is délutánira cseréli el. Reggel iskolába indítja lányát és naponta lelkére köti: leckéjével és egyéb dolgaival úgy végezzen, hogy hét órára a büfében legyen. A gyárból este 11 tájban ér haza; arra már férje úgy alszik, mint akit letaglóztak. Anna tíz éves, de már nagyon hasznos családtag. Ö vállalja a legnagyobb lelkierőt követelő feladatot: személyes megjelenésével kell megakadályozni, hogy apja — a büfét elhagyva — városi vendéglőkben tovább igyon. Kullancs módjára kell apjához tapadnia. Néha pofont kap, de akkor se szabad engednie. Nem szabad komolyan vennie, ha apja ilyenkor irtózatos fenyegetéseket böm26
