Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 2. szám - SZEMLE - Angyal Endre: Passuth László: Kutatóárok

dalom, .., Forradalom, — Nyomornak s fénynek lánghajú leánya. — Akit te ölelsz, elsápad a zsarnok; — Dúsak erében megdermed a vér. — Tárnák mélyén hozsánna harsog: — Trónjára a nép visz- szatér!” ... — És eljut a hitvalláshoz:

„Szent arcod előtt leborulok térdre — Távoli bús nép keserű fia.

Úri herék sok rab cselédje Jajgat bennem, mert Rád kell várnia; Rád, akit oly rég elnyomott az álom, (Űri beléndek altatott és mákony)

S most ébredsz frissen és fiatalon, Forradalom —

S végigtáncolsz a vérszagú világon.” (180. o.).

Passuth László:

Kutatóárok

„Regény” — ez a műfaji meghatározás áll Passuth új könyvének címlapján, talán azonban jobban megilletné a ^memoár” elnevezés. Az író —• aki életének első húsz esztendejét Kolozsvárott töltötte — ébben a könyvben az erdélyi emlékírók nagy és becses hagyományának lesz folytatójává, a Bethlen Miklósok, Apor Péterek XX. századi örökösévé. Igaz, Féja Géza annakidején a regény műfajának sajátos magyar-erdélyi változatát látta a XVII—XVIII. század memoárjaiban, s azt is tudjuk, hogy az egyik legnagyobb erdélyi regényíró, Jósika Miklós, egyúttal önéletrajzot is írt. Passuth könyvének irodalmi genezise tehát egyfelől az erdélyi emlékírás, másrészt az erdélyi regény, Jósika és Kemény világa felé mutat. Azt is hozzátehetjük: saját életéről, emlékeiről van szó, de ez az élet, ezek az emlékek egy nagyon mozgalmas korban bontakoznak ki: az első világháború, az im- périumváltozás, forradalom és ellen- forradalom, a királypuccs és a „Marcia su Roma” éveiben. Olyan kor ez,

A könyv így, ilyen apró és mégis lényeges kellékkel, az összeállítás értelmi és érzelmi művésziességével mutatja meg igazán Gyóni Gézát.

Külön ki kell emelni a nagyon alapos jegyzetelést, a lelkiismeretes irodalmi összeállítást. De ugyanúgy a könyv nyomdai kiállítását, a tartalmához illő markáns vonalú fedőlapját.

Gyóni Géza halálának 50. évfordulóján a mostoha sorsú költőnek így állított szép, maradandó emléket a tehetségeket utólag is megbecsülő szocialista irodalom és könyvkiadás.

(Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest lecheia, amelyet Passuth László neve Érsekujváry Lajos

amely a modem közép- és kelet-európai regénynek is számos inspirációt adott, az osztrák Doderertől a horvát Krlezsáig. Az események, egyes szereplők néha valóban eléggé „regényesek”: ugyanakkor mégsem „fikció” az, amit Passuth elmesél, hanem megtörtént események, átszenvedett élmények, históriai és társadalmi átalakulások. Az író igyekszik mindent, úgy ábrázolni, amint a maga korában átélte: néhol azonban nagyon ügyesen későbbi élményeket, reflexiókat is belekapcsol az előadásba. Ezeket kurzív szedéssel emeli ki a főszövegből.

Mint irodalmi alkotás is, mint kordokumentum is rendkívül becses ez a könyv. Passuth kitűnően tud elbeszélni és leírni, nagyszerűen ért ahhoz, hogy a dolgoknak ne csak felszínét, hanem mélyebb rétegeit, atmoszféráját is ábrázolja. 1914-ben, az első világháború kitörésével kezdi írónk az önéletrajzot, és 1923-ban, Itáliából való hazatérésével fejezi be. — Tudjuk, hogy folytatásán is dolgozik, s reméljük, hogy legalább 1945-ig eljut tervezett koncepciójában.

Kolozsvár, Eperjes és Budapest, de a Veszprém megyei Tótvázsony is, aztán Milánó, Velence, Palermo, itáliai és ausztriai városok a színhelyek. Egy-egy vonással felvillan Sopron, Debrecen, a Hortobágy is. Az ötszázlapos könyv utol158