Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 2. szám - SZEMLE - Palkó István: Bartók után és útján
nyelt. Hangnem, dallamszerkezet, ambitus, szótagszám, záróhang jellemzők alapján rendszerezi anyagát a zenetudomány bartóki hagyományai alapján. A könyvnek ez a része a zenetudományi feldolgozás részére hasznos, bennünket inkább azonban a mindennapi élethez közelebb álló problémák érdekelnek a kötetből. S nem kevés ezeknek a száma sem. S a gyakorlati tényékből fontos elvi következtetések is adódnak. Először talán a dalanyag szövegi problémáit érintsük. A kötet felét kitevő s paraszti életet tükröző dalok szövegei a helyi vonatkozások, utalások, behelyettesítések alkalmi, rövid változatain kívül semmi újat nem adnak népünk népzenei kincséhez. A szűkös népi életforma, az uro- dalmak cseléd- és zsellérélete, a sommások nyomorúsága közismert sztereotip nyelvi formában tárulkoznak, mutatva azt, hogy a népdialszövegnek nem a művészi megformáltság a mércéje és meghatározója, hanem csupán köklósi vágy, amely vágy megfogalmazódása által már virtuálisan, szubjektív munka- módszerként reális munkamódszerpótlék. Mint a primitív világképben, az imaginativ itt sem különül még el a reálistól. Így a népdalszövegek sajátságairól már százszor elmondottakat kellene ismételgetnünk, ha jellemezni kívánnánk azokat. Hogy Holicser úr indítja-e a népdalt vagy Pidk uraság, ciszter apát vagy Pea- chevits gróf, az a környezeti adottságoktól meghatározottan alakul. A helységnevek is így variálódhatnak. Ettől nem lesz több a részesaratónak a bére, sem jobb a bablevese, sem a cakumpakja. Minden aktualitás, ami rendikívüliség az életben, egy-egy jó versfaragó kezén megformálódik egy-egy adott kész dallamforma kereteire, s megszületik az új népdal. Az is természetes, hogy a dalok a különböző munkanemek (kapálás, aratás, csép- lés, favágás, szénagyűjtés, kaszálás stb.) kísérői és kifejezői a cselekvő-érző ember megélésében. Az élet apró és belső örömei minden foglalatosságban, minden állapotban megtalálhatók, mint ahogy ezek ellentétei is. A társadalmilag meghatározott külső élet sivárságát úgy kompenzálja a nép belsőleg, hogy „kidalolja” fájdalmát. S talán a dalfonna az az egyetlen művészeti forma, amely organikus funkciót töltött be társadalmilag története folyamán a népi életben. Így ha költői értékük kevés vagy mint itt ezeknél a szövegeknél többnyire nincs is, társadalmi funkciójuk jelentős volt. A dalok tartalmában találunk olyan réteget is, amely a bakonyi gyűjtögető és speciális erdei munkát szólaltatja meg. Gombászás, eprészés, taplózás, nyírfaág- szedés, szénégetés, kőfejtés, favágás mind megtermetté a maga dalát, illetve szövegét. Ezeket a szerző a kezdődő iparosodás dalvetületének tekinti, és ide sorolja. Pedlig inkább kiegészítő „ad hoc” alkalmi jellegű .munkák ezek, semmint valami újabb életforma jellemzői. Inkább kísérleti munkamódszernek tekinthetjük a szerzőnek ezt a törekvését, hogy átmeneti daltípust keres a paraszti életforma és a bányász életforma között a falusi „kézműiparosság” közölt anyagában. Bányászdaíként 18 került a gyűjteménybe. A vigasztalan földalatti munka, az állandó veszélyeztetettség tudata szorította a bányászok egy részét az alkoholizálásba, a személyiségromboló ivásba. Persze vannak a bányászéletnek derűsebb, idillibb rezdülései is, s ezek is megkeresik kifejeződési formájukat egy-egy népdal, katonadal vagy éppen műdal kész dallamsémájában. Szövegeikben ezek a dálok a legdarabosabbak, legegyenetlenebbek, műgondnélküliek. Hosszú dalolásl folyamat tudja csak Őket költői értékűvé csiszolni, ha egyáltalán el nem temeti őket az idő. Néhány kortesnóta is helyet kapott a gyűjteményben, bár szervesen nem illik bele, s nem is képviselnek folklórértéket. A gyűjtésnek legszebb darabjai a kivándorló-dalok. Ezekben a nagy életelhatározás fájdalma zeng s ez költői rangját is méltón megemeli. A nyomorból új hazát keresni induló ember bánata, bizonytalansága, keserűsége, csalódása, honvágya vagy amerikanizálódá- sa szorul egy-egy ismert népdal dallamába, hogy néha-néha kéznél legyen a bánat feloldására, a lélek könnyítésére. A szövegi részeket a dalok zenei elemzése követi. Az elemzés 3 csoportot ölel fel, a népdalokét, az átmenetiekét és népies műdalokét. A népies mű146
