Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 2. szám - SZOMSZÉDAINK - Görcsös Mihály: Batsányi szelleme tovább él Kassán

Szolnokról Budapestre utaztunk, ahol Kodály Zoltán fogadott minket és hosszasan elbeszélgetett velünk. Nagy érdeklődéssel hallgatta problémáinkat, s ekkor megkértük arra, hogy látogasson el hozzánk Kassára, ahol az ő tiszteletére Kodály-estet szeretnénk rendezni az ősz folyamán. Az idős mester ezt megígérte, sőt kilátásba helyezte azt is, hogy személyesen fog szólni a kassai közönséghez. Ezt a rendezvényünket ősszel már nem tudtuk megvalósítani, s úgy volt, hogy ez év május végén kerül rá sor. Sajnos, a végzet már nem engedte meg azt, hogy Kassa is méltóképp üdvözölhesse a világhírű zeneköltőt, kiváló tanárt és az újkori magyar kultúrtörténelem egyik legnagyobb egyéniségét. Hirtelen távozása a döbbenet erejével hatott mindnyájunkra, s az egész magyar nép fájdalmában mi is osztozunk. Élete és munkássága mindnyájunk számára örökre követendő példakép marad.

A Batsányi Kör és az Űj Nemzedék Ifjúsági Klubjának közös meghívására jött el 1966 júliusában Kassára Németh László, kiváló író és műfordító. Nyilvánosan itt nem szerepelt; a baráti beszélgetések témája főleg a mindnyájunkat érintő sorskérdések boncolgatása volt, amelyben a neves író a tőle megszokott nyugalommal magyarázta az általános emberi értékek — különösen a szellemi értékek — fontosságát. Hite, álláspontja ma is a régi: a magyarságnak értelmiségi nemzetté kell válnia, ez a jövő záloga! Németh László ellátogatott Stószra is és Fábry Zoltánnál töltött két napot. Utána a Nagykaposhoz közel eső Aba- rára ment el a magyar főiskolásokhoz, akik a Latorca partján tartották nyári táborozásukat. Itt-tartózkodása és a vele folytatott beszélgetés hozzájárult műveltségünk további gyarapításához.

A honismereti tevékenység gyakorlati módszereinek jobb megismerése céljából — részben a Batsányi Kör, részben a CSEMADOK képviseletében — hárman vettünk részt az önkéntes néprajzi és nyelvjárásgyűjtők országos találkozóján, melyet a Budapesttől nem messze fekvő Duna menti műemlékvárosban, Szentendrén tartottak meg november elején. Ezen a találkozón a legjobb önkéntes gyűjtők tartottak előadást — saját tapasztalataik alapján — a folklór és a tárgyi néprajz egyes kiemelt témaköreiből, s itt alkalmunk nyílt személyesen is meggyőződnünk ennek az országos mozgalomnak működéséről, a tudomány számára is felhasználható eredményeiről és további feladatairól. A jó példán felbuzdulva körünk is, a CSEMADOK járási bizottságával karöltve, szeretné ezt a munkát — szerényen bár, s kisebb méretekben — járásunk (esetleg kerületünk) területén rendszeressé tenni és a fellelhető hagyományanyagot megmenteni.

Ugyancsak itt, Kassán találkoztunk 1967. február elején Simon Istvánnal, a Kortárs főszerkesztőjével is. Utazásának fő célja Fábry Zoltán meglátogatása volt, akivel riportot készített közelgő 70. születésnapja tiszteletére. Mikor Fábry Zoltántól visszajött Kassára, ismét találkoztunk, s bár útja sietős volt, mégis alkalmunk volt rövid beszélgetés keretében a jelenlegi magyar irodalmi élet egyes kérdéseiről tájékozódó jellegű képet kapnunk.

Arany János születésének 150. évfordulójáról mi is megemlékeztünk, s márciusban ünnepi emlékestet rendeztünk a nagy magyar költő másfélszázados jubileuma tiszteletére. Az előadást Kovács Kálmán (Debrecen) tartotta, aki Aranynak főleg a néphez való hűségét, hivatástudatát, s példás erkölcsi magatartását emelte ki. A művészek közül ismét Jancsó Adrienne jött el hozzánk, ez alkalommal Tekeres Sándor társaságában. A nagyszámú közönség most is elégedetten távozott az emlékestről, s az előadót és a művészeket meleg ünneplésben részesítette.

138