Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: A könyvtárügy kezdetei Szombathelyen

Szabó Károly szerint az öt szombathelyi könyvtár közül a püspöki könyv- állománya a leggazdagabb: „...a tudományok több szakaira s különösen az egyházi és a polgári történelemre sok nagybecsű munka található mind igen szép példányban; ezen könyvtárban azonban... a hazai irodalom termékei aránylag csekély számban nagynak, magyar nyelvű régi nyomtatvány pedig alig egy-kettö kapható a legközönségesebben elterjedtek közül.”

A neves könyvtáros hasonló megállapításokat tesz a szerzetesi könyvtárakról is — egyedül a premontreieknél jegyzi meg, hogy a tanítást szolgáló „bel es külföldi legújabb tudományos irodalom számos becses terméke” is megtalálható benne, így igazolja azt a tényt, hogy az egyházi könyvtárak gazdag könyvállományai csak szűk réteg: a püspökséghez és a rendekhez tartozók, vagyis a papok művelődését szolgálta.9 Az egyház nem kívánta a közműveltség emelését s terjesztését, hosszú ideig nem nyitotta meg a könyvtárainak kapuit, a felhalmozódott nagy mennyiségű könyvhöz csak előjogokkal lehetett hozzájutni.

Az kétségtelen, hogy a püspökség alapítása rendkívül nagy hatással volt Szombathely szellemi életére: könyv- és könyvtárkultúrájára.10 Szily püspök maga is alkotó egyéniség: tizenegy nyomdaterméke jelent meg Szombathelyen, a papok lelkipásztori teendőihez adott útmutatásait tartalmazó könyve két kiadást ért meg.11 Könyvtár- (1791) és nyomdaalapításával (1787) beírta nevét Szombathely kultúrtörténetébe is. Utódai szintén jelentős szerepet vittek a város szellemi életében. Herzan bíboros könyvgyűjteménye ma is számon tartott értékünk. Somogyi Lipót, Bőle András, Szenczy Ferenc, Hidassy Kornél12 és a többiek nagyszámú nyomdatermék szerzői. Szabó Imre a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. De a papság közül is számosán gazdagították műveikkel városunk és az egész ország szellemi életét.

Szily János külön könyvtárt alapított a püspökség és külön a szeminárium részére. Szabó Károly látogatása idején — 1870-ben — még különállóan működtek, Hidassy Kornél püspök egyesítve helyezte el 1884-ben a kibővített szeminárium épületében. A Pálinkás Géza könyvtáros őrzéseféTbízott könyvtárnak 1891-ben a 10 000 kötet könyv mellett 16 középkori kézirata és 93 ősnyomtatványa is volt.13

A püspöki könyvtár állományának nagy része II. József által feloszlatott szerzetesrendek kolostori könyvtáraiból került Szombathelyre. Ajándékozások útján a vasvár—szombathelyi káptalan tagjai és Szilágyi István nárai plébános gazdagították számottevően a könyvtárt. Az állomány összetétele az ajándékozások révén sem változott jelentősen: továbbra is csak az egyházi személyek művelődésére volt alkalmas.

Külön kell foglalkozni Herzan Ferenc14 bíboros hagyatékával, melynek ötezer kötetes könyvtára időlegesen szintén a püspöki könyvtárt gazdagította. A diplomata-főpap művészi kivitelű, gazdagon aranyozott könyvei (mindegyikben megtalálható a Herzan grófi címer) elsősorban hittudományiak, de akad köztük a XVÍII. század nagy szellemi áramlatainak néhány jelentős műve is. Többségük latin, olasz és francia nyelvű.15 A jelentős értéket képviselő könyvtárt az örökösök szerették volna megszerezni, de I. Ferenc császár rendeletére a püspökség kapta.16 (Diplomáciai levéltárát Bécsbe szállították.)

A közkönyvtárakkal szemben jelentkező igényt az egyházi könyvtárak tehát nem tudták kielégíteni. Könyvállományuk összetétele és a fenntartók szándéka nem egyezett a kulturálódók kívánságával, így törekvések sem történtek a jelentős könyvmennyiségnek a közművelődés szolgálatába állítására. Mivel az igény egyre jobban erősödött, a fejlődést kívánók keresték a megoldást.

79