Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 1. szám - SZEMLE - Szabó Jenő: Külföldi folyóiratszemle

Külföldi folyóiratszemle Külföldi irodalmi hírek Az Osztrák Irodalmi Társaság, amely híven az osztrák semlegességhez, össze­kötő és közvetítő akar lenni a keleti, valamint nyugati kultúra között, ennek a célnak az érdekében eddig két si­kerültnek mondható kerekasztal-konfe- renciát rendezett Bécsben a Palais Pál- fy és a Redoute barokk termeiben. Ezekre egyaránt meghívta a keleti és nyugati irodalom képviselőit, írókat, köl­tőket, publicistákat, művészeket. Az el­ső konferencia a színházzal foglalkozott „A jelen színháza — a színház jelene” címmel, a második a regény alakulásá­val „Századunk és regénye” címmel. A társaság elnöke, dr. Wölfgang Kraus szerint a konferenciákon meglepő ered­mény volt megállapítható: a vitákból nem annyira az ellentétek, mint inkább a közös vonásók, a hasonlóságok tűn­tek ki, és kevésbé tájékozott hallgató csak igen nehezen tudta' volna megál­lapítani a felszólalások szövegéből azt, hogy a beszélő keletről vagy nyugatról jött-e. A harmadik ankétot a társaság október 24—26-a között rendezte meg „Az irodalom mint hagyomány és for­radalom” címmel. * Már hírt adtunk róla, hogy a Wort in der Zeit, az osztrák irodalmi élet fél- hivatalos lapja — átmeneti szüneteltetés után — ismét megjelent a grázi Stiasny Verlag kiadásában, Humbert Fink és Gerhard Zerling szerkesztésében. A fo­lyóirat korábbi megjelenéséhez képest főképpen tartalmában változott meg, a hangsúly az irodalomról áttolódott a po­litikára. Majd minden számában felvet egy politikai témát, és ahhoz neves írók, publicisták, politikusok, művészek hoz­zászólását kéri és közli. Októberi szá­mában például ez a címszó: „A veszé­lyeztetett szocializmus”, amelyhez töb­bek között Günter Nenning, Fritz René Altmann publicisták, Emst Fischer és Helmut Heissenbüttel írók, továbbá Bru­no Kreisky volt osztrák külügyminiszter hozzászólását közli. Az októberi szám írásai közül Otto Basilnak a „Dada sír­jánál” című fiktív nekrológja érdemel említést, amellyel a dadaizmus keletkezé­sének néhány érdekességét eleveníti fel, továbbá Walter Jens tanulmánya Tho­mas Mamiról, a szónokról. Érdekesség­re tarthat még számot Barbara Frisch­muth írása „Hírek a faluból” címmel, amelyben az újabb török prózáról és annak szociális hátteréről fest képet. * A Wort in der Zeit szünetelésének ide­je alatt az osztrák irodalmi életben egy új irodalmi folyóirat jelent meg, Litera­tur und Kritik, amelyről már hírt ad­tunk. A folyóirat a salzburgi Otto Mül­ler Verlagnál készül, kiadói Gerhard Fritsch és Paul Kruntorad. A folyóirat hetedik, októberi számában Elias Canet­ti „Feljegyzései” közül az 1957. évben írtakat közli abból az alkalomból, hogy Canetti megkapta Béos városának köl­tészeti díját. Nyilván ugyanerre az idő­pontra időzítették a kiadók is Canetti legújabb könyvének megjelenését. A könyvről, amelynek címe „Masse und Macht” (Tömeg és hatalom), Ernst Fi­scher ír beható és részletes kritikát. Manfred Durzak „Egy nagyiparos sír­felirata” címmel Hermann Broch eddig még nyilvánosság elé nem került szín­darabjáról, a „Légből kapott” című ko­médiáról ad ismertetést és közöl belőle részleteket. Egyébként Durzak készíti elő kiadásra Broch hátrahagyott írásait is a „Rohwolit monográfiák” sorozatban. Nagy érdeklődésre tarthat számot az a közlés, amelyben Franz Schönauer egy 1938. évben „Expresszionizmus és fa­sizmus” címmel Moszkvában nyilváno­san folytatott beszélgetést ismertet. A beszélgetők: Ernst Bloch, Lukács György, Kiaus Mann, Gottfried Benn és Alfréd Kurella. Schönauer a beszélgetést egy fennmaradt rádiós kézirat alapján teszi közzé. Magyar szempontból bír érdekes­séggel Ladislaus Rosdy „Egy ideológia születése” című értekezése, amelyben a hun leszármazás és az Attila-mitosz ma­gyar hatásait próbálja vázolni és kelet­kezését kutatja. A tiszteletreméltó igye­kezet sajnos már kissé elkésett, a ma­gyar közvélemény már régen túljutott az ilyen mitikus ideológiákon. Rosdynak 159

Next

/
Thumbnails
Contents