Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Ferencz Győző: Bevált kísérlet

dik darabjában. És ha a festői hatások vizsgálódása közben idáig jutunk, ismerjük fel újból a logikai egységet Radnóti költészetében. A sok keresgé­lés, különböző, Chagall mitikus világa és Picasso intellektust követő láto­mása után el kellett jutnia az eresztékeiből kiszakadt világ költői ábrázolá­sakor Bosch-hoz is, A szénásszekér vagy a Gyönyörök kertje groteszket be­mutató kínjainak felismeréséig. Z. Szabó László öt éve több mint 30 millió forintos költséggel impozáns szakszervezeti szék- házat építettek Zalaegerszegen, s a tervezők módot találtak ebből az összeg­ből arra is, hogy egy színházépületet is a szakszervezeti székház mellé ra­gasszanak. Ez a színházépület lett a Szakszervezetek Zalaegerszegi Művelő­dési Háza, amely elsősorban a megyeszékhely kulturális igényeit hivatott kielégíteni. Zalaegerszeg lakossága rohamosan nő, s ezzel együtt az igények mennyiségi és minőségi mércéje is emelkedik. Csak egy villanásnyi példa a fejlődés jellemzésére: a felszabadulás időszakában 12—13 ezer, ma 33 ezer ember él Zala megye székhelyén. A felszabadulás előtt csak hat emeletes épülete volt a városnak, ma több tucat. A zalaegerszegi művelődési ház egy ideig méltóképpen be is töltötte hi­vatását, azonban végül is nem volt képes teljes egészében megoldani felada­tát. De volt egy másik gond is, amelyen nagyon gyorsan segíteni kellett. Ar­ról volt szó, hogy az egész megyében hatékonyan emelni kell a művelődési otthonok tevékenységének színvonalát. Volt egy népművelési tanácsadó, amely azonban ezzel a feladattal a maga teljességében nem tudott megbirkózni. A zalaegerszegi városi művelődési ház is csak többé-kevésibé volt képes erre. Az illetékesek azonban úgy vélték, hogy együttesen már megbirkóznak a feladatokkal, ezért 1966. január 1-én az előbb említett két szerv egyesülésé­ből létrejött a megyei művelődési ház. Mielőtt azonban vázolnánk az új intézmény feladatait, néhány statisztikai adattal szeretnénk érzékeltetni e munka méreteit, jellegét. Zalában mintegy 250 község van. Átlagosan 500-an laknak egy-egyben. Nagyon rossz népművelési téren ez a szétszórtság, elaprózottság. Nehezebb összefogni a területet s összehangolni az egyes szervek munkáját, mert vég­eredményben majdnem minden szerv foglalkozik népművelési tevékenységgel is. A termelőszövetkezeti akadémia, a nőtanács előadás-sorozata, KISZ- és pártoktatás, számos nagyobb községben a szakmaközi bizottságok szakszer­vezeti tanfolyamai, a TIT előadásai mind-mind végeredményben népműve­lési célt szolgálnak, de kellő összehangoltság híján nem tudnak megfelelő hatékonysággal működni. Különböző szakköröket működtet a művelődési otthon, a nőtanács, esetenként a KISZ, MHS és még számos tömegszerve­A Zala megyei művelődési ház munkájáról 145 Bevált kísérlet

Next

/
Thumbnails
Contents