Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Rónay László: A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar budapesti szereplése
János már az első három ütemben meg tudta teremteni azt a feszültséget, melyet az egész opera magában hordoz. A nyitány lezárása pedig emlékezetesen szép pillanatokat szerzett. Megérdemelten csattant fel a nyitány befejezése után a közönség elismerő tapsa. Kiss-Domonkos Judit sem vállalkozott könnyebb feladatra Schumann ritkán előadott a-moll gordonkaversenyének, tolmácsolásával. Játéka eleinte görcsösnek is érződött, később azonban egyre szabadabban szárnyalt, s éreztetni tudta a versenymű súlyos, megoldatlan tragikumát. Amikor Schumann 1850-ben meglehetősen megrendült egészségi állapotban Düsseldorfba érkezett, hogy átvegye a zeneigazgatói tisztséget, még senki sem gondolt arra, hogy a kitűnő zeneszerző nem megfelelő karmester. Később a zenekar tagjainak és a kóristáknak is feltűnt, hogy próbák alatt indokolatlanul szüneteket int s gondolataiba mélyed, máskor pedig úgy ismételtette meg az egyes részleteket, hogy senki nem értette, mi a kifogása. Később elhatalmasodó elmebajának első hírnökei voltak ezek az apró jelzések. Csak a városi tanács tapintatán múlott, hogy a zeneköltő továbbra is állásban maradhatott, s volt lehetősége, hogy befejezze újalbb terveit. Ezek közül a beteljesítésre váró alkotások közül először a Gordonkaversenyt fejezte be, mely a hangszer meglehetősen gyér irodalmának értékes darabja, de tagadhatatlanul elmarad a nevezetes zongoraverseny tömörsége és ökonomikus felépítése mögött. Gyakoriak benne az üres ismételkedések, az értelem és cél nélküli variációk, viszont szép számban akadnak mesteri kidolgozottságú, Schumann igazi nagyságáról árulkodó szakaszok is. A zeneszerző vízióiról tudósít rögtön a nyitó tétel bevezetése, mely talán egy öntudatlanul megrögződő emlékképet kibontva Mendelssohn Szentivánéji álom című kompozíciójának nyitányára emlékeztet. A tündérek világát azonban hamar kettévágja a szólóhangszer hatalmasan felszámyaló dallama, majd a melléktéma némileg elnagyolt vázlata. A mű leginkább kidolgozott, legökonomikusabb része a lassú tétel dalformája, mely nemcsak a kor népies érdeklődésének egyik jellegzetes bizonyítéka, hanem a Iszerző romantikus dallamteremtő fantáziájának is. A tétel megszólaltatása a versenymű-irodalom egyik legigényesebb feladata, s örömmel hallgattuk itt Kiss-Domonkos Judit biztos, ugyanakkor rendkívül tömör, kidolgozott, s az érzelmi motívumokat is kiemelő játékát. A rövid kadencia után aztán ismét elszabadulnak a démonok, s az eddig lefojtott energia félelmetes száguldással tör a (befejezés felé. Itt aztán szükség van a karmester és a szólista virtuozitására, s ezúttal ebben sem volt hiány! A gordonkaverseny megérdemelten hozott nagy sikert minden (megszólalta tójának. A hangverseny befejezéseképpen Haydn híres, klasszikus ívelésű Oxford- szimfóniája szólalt meg precízen kimunkált előadásban. Érdeme volt ennek a tolmácsolásnak, hogy nemcsak a mű lezártságát, betetőzését igyekezett kihangsúlyozni, hanem előremutató, a romantika csíráit hordozó elemeit is. Mert ahogy a korszak költészetében, (Haydn szimfonikus művészetében is megfigyelhetjük a kétféle ízlésforma találkozását. A kettő drámai összeütközése még késik. A távolban azonban már ott érlelődik Beethoven szimfonikus művészete... Kellemes, szép estét szerzett a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar a budapesti közönségnek. Rónay László 141
