Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Horváth Ottó: Kísérlet válaszadásra
Ugyanilyen jelentősége van annak a felismerésnek is, hogy a szocializmus elvileg potenciálisan biztosítja a lehetőségeket a személyiség harmonikus, minden oldalú kibontakoztatásához, de csak a lehetőségeket, a szubjektív tényezőknek e viszonyok között is rendkívül nagy szerepük van. Ennek a kérdésnek egy másik aspektusa, amit az osztrák kommunista vezető, Franz Marek fogalmazott meg: ,,. . . a mai világkonjuktura közepette a fejlett ipari országok dolgozóira nem hatnak a termelés tonnaszámai olyan lenyűgözően, mint az első ötéves tervek idején. Ma a demokrácia kibontakozásának a hírei a meggyőzőek; a kritika, a szabad vita lehetőségei.”21 Az egyre általánosabbá váló igény tehát, hogy támadásba lendüljünk, teljesen indokolt a marxista kutatás és vizsgálódás jelenleg tapasztalható fellendülésének időszakában. Ennek szükségességére éppen Budapesten hívta fel a figyelmet Roger Garaudy az MSZMP Pártfőiskoláján 1966. szeptember 15-én tartott előadásában. Az egzisztencializmus, amely valamikor a kor eszméjeként és élményeként hirdette magát, ma már kénytelen meghátrálni, kijelenteni: „nem áll szemben a marxizmussal”, sőt azt is elismeri (Sartre személyében), hogy „ma csak egyetlen olyan filozófia van, amely korunk igazságát, értelmét képviseli, ez pedig a marxizmus”.22 Vajon nem lenne-e itt az ideje egy, a Korunk szellemi körképéhez hasonló, marxista szemelvénygyűjtemény összeállításának, amely a marxista kutatás eredményeit foglalná össze — mintegy számba véve hol tartunk, hol vannak még fehér foltok •—, figyelembe véve, hogy nem akarjuk kimondani a „végső igazságot”. Egy ilyen nemzetközi összefogás bizonyára plasztikusan szemléltetné a marxista gondolat hatékonyságát, emelné tekintélyét. És ez nem utolsó szempont. Az sem, hogy ennek a nemzetközi összefogásnak mi, magyarok legyünk a kezdeményezői. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a többi testvérpárttal együtt tudatában van történelmi felelősségének. Tudatában van annak, hogy „a szocialista világ mind nagyobb befolyást gyakorol az emberi társadalom fejlődésére és a világ- események menetére”.23 Ennek a történelmi felelősségnek tudatában, amely a IX. kongresszuson ismételten megfogalmazást nyert, a párt tovább szélesíti a szocialista demokrácia kereteit, biztosítja a nyugodt és békés alkotó munka légkörét és az új gazdasági mechanizmus bevezetésével hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a szocialista építőmunkát. JEGYZETEK 98 1. Korunk szellemi körképe. Occidental Press, Washington 14. 1. 2. Id. mű 27. 1. 3. Id. mű. 29. 1. 4. Id. mű. 18. 1. 5. Id. mű. 29. 1. 6 Ideológiáról, kultúráról. Kossuth, 336. 1. 7. Id. mű_ 404. 1. 8. Id. mű. 57-58. 1. 9. Id. mű. 64. 1. 10. Id. mű. 362. 1. 11. Id. mű. 366. 1. 12. Id. mű. 367. 1. 13. Id. mű. 384. 1. 14. Béke és Szocializmus, 1965. február, 135. 1. 15. Béke és Szocializmus, 1965. június, 84. 1. 16. Béke és Szocializmus, 1965. április, 85. 1. 17—18—19. Béke és Szocializmus, 1966. december, 35-43. 1. 20. Béke és Szocializmus, 1966. január, 139. 1. 21. Valóság, 1966. január, 117. 1. 22. Társadalmi Szemle, 1966. november, 50. 1. 23. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa, Kossuth, 103 1.
