Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábits Frigyes: Latabár Endre győri színtársulata
kedésétől — annyi mindenesetre kiderül, hogy a darab értelmezésében a színésznek álláspontja, a rendezőnek pedig döntő szava van, és a vita a szerző helyes értelmezése körül forog. A Hölgyfutár egy megjegyzéséből azt is tudjuk, hogy a rendező a játékrend kialakításában is részt vett. Ez Benedeknél bizonyosan a népszínmű, Gyulainál a klasszikusok javára érvényesült. A társulat emlékkönyvei ismerik egyébként az ügyelő és a statisztavezető munkakört is. A régibb darabok valószínűleg első színrevitelük stílusában, a rájuk ülepedett megjátszási hagyományokkal együtt éltek tovább. Erre lehet következtetni a színlapokról. Körner Zrínyijekor „Záradékul: Zrínyi kirohanása. Néma- képezet (Tableaux), görögtűz fényénél.” Igen érdekes, hogy efféle ósdi módszerek nemcsak a legrégibb daraboknál bukkannak fel, hanem azoknál az újaknál is, amelyek a régi tündér- vagy rémtörténetek modorába esnek vissza. Az Aggteleki barlang plakátján pl. ezt olvassuk: „A darabban előforduló némaképek (Tableaux): 1. Mózes kiszabadítása a vízből. 2. Jákob megáldja Efraimot és Manasset. 3. Ábrahám áldozata. 4. Salamon ítélete. 5. Koldus-jelenet. A némaképek görög-tűzfénnyel világítvák.” Vagyis van már készség arra, hogy a darabot saját stílusában vigyék színre. A darab és előadás egységének igénye, az erre való törekvés eredmény akkor is, ha egyes esetekben engedmény a régi túlhaladott ízlésnek. Ezt az eredményt viszi és fejleszti további állomáshelyein, elsősorban Miskolcon Latabár; ezt viszi haza Kolozsvárra Gyulai; a rendezői feladatkör kimunkálása teszi nevezetessé a Győrött nyomukba lépő Molnár Györgyöt és Paulay Edét. Ezért gondoljuk, hogy a győri színjátszásnak ez az évtizede jelentős az egész magyar színjátszás szempontjából. FORRÁSOK Fűlorrásunk a Győri Xantus János Múzeum .színlapgyűjteménye, ez a tárgyalt évkörre Bőséges, 1851—52-re majdnem teljes. Jól egészíti ki az OSZK Színháztörténeti Osztályának anyaga. Közli a műsort Holtai: Győr színészete II. (Győr, 1890), jegyzéke csak ellenőrzéssel használható, Bayer József bizalmatlansága azonban (Egyetemes Fhilológiai Közlöny 1891) túlzott. A szabadságharc utáni győri állapotokról legújabban Sdry István: A kapitalista Győr, (Arrabona 1964. 274. 1.) A győri német színházról, Ecker Jánosról, a cenzúráról Lám Frigyes munéái: Egy gyűri polgár a reformkorban. (Győr, 1928), A győri német színészet története. (Győr, 1938). Latabárról, Benedek ől, Gyulá ról adatok Szinnyei: Magyar írók és színészeti lexikonok. I.atabá e yeniségéhez fontos a Nemzeti Színház igazgatójához írt levele (1842. jan. 1), eredetije C nn r Mihály dr kéziratgyűjteményében. Kiadatlan, az ő szívességéből használhattam. Neki és M. Császár Editnek, az Országos Színnáziö.ttneti Muzeum munkatársainak, ezúton köszönöm értékes segítségüket. Győri lap ebben az időben nincs, Latabárékat leggondosabban a Hölgyfutár kíséri figyelemmel. A vonatkozó emlékkönyveket hiánytalanul sorolja fel Hankiss-Bercelll: A Magyar- országon megjelent színházi zsebkönyvek bibliográfiája. Gyulai és mások levelei az OSZK kézirattárában. Némethy György meg Is írta Petőfivel kapcsolatos emlékeit. L.: Hatvány Lajos: így élt Petőfi, II. k. (Bp. 1956.) Szuper Károly színi naplóját kiadta Váll Béla (Hazánk X—XI. kötet). A Tamás bátya kunyhója fordítását egy lipcsei, 1852-1 kiadással hasonlítottam össze. Ira Aldridge győri vendégszerepléséről bőven írt Lám Frigyes (Győri Szemle 1930). A színigazgatók és a város szerződései a Győri Állami Levéltárban. 91
