Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábits Frigyes: Latabár Endre győri színtársulata

A magyar műsor gerincét a népszínmű adja (az együttes bemutatkozó plakátján „dráma és népszínmű társulatnak” nevezi magát), de az összes egyéb válfajok is képviselve vannak. Legvékonyabban a történelmi dráma, de ezek között vannak a legrégebbiek is. Dugonics magyarításai (Bátori Mária, Macs- kási Julianna) még a vándorlás korából. Újabbak, nem jobbak Jósika Két Barcsaija, Dobsa Guttenbergje, a szabadságharc utáni termésből Jókai két darabja (Dalma, A hulla férje). E nemben a legjelesebbek Szigligeti művei.

Kisfaludy Károlytól a sorsfordító Tatárok, a ma is színpadra való Csalódások és a Stibor vajda. Ez utóbbi első győri előadás volt, és a Bánk bán híján a leghatározottabb jobbágypárti állásfoglalás. A helybeli tanítvány, Kovács Pál két eredeti bemutatóval gazdagítja a műsort (Bizalmatlanok, Három szín). Eötvös József is színen van az Éljen az egyenlőség egy estéjén, ugyanígy Vachot Imre (Farsangi iskola, Éji zene).

A Nemzeti Színház elhanyagolta, Latabár szorgalmasan játszotta a negyvenes évek társadalmi drámáit. így Hugó Károly francia mintára készült Bankár és báróját. Sajátosan helyi mondanivalója volt Obernyik Károly Örökségének, ahol az ingyenélő nemesség és a szorgos német polgárság került szembe egymással. Czakó Zsigmondnak három drámáját is játszották, a Kalmár és tengerészt, a Végrendeletet, és meglepő, hogy a világgyűlölő Leonát is.

A magyar drámatörténet első, máig egyetlen önálló képződményét, a népszínművet előzményeivel együtt híven tükrözi Latabár műsora. A legkorábbiak egyike Katona József Luca széke; a Szerdahelyi József muzsikájával hódító Rokkant huszár; a nagy sikerek egyike (három előadás) Gaal József Peleskei nótáriusa (színen volt a német színházban is). A vándorlás idején jól megismerte a közízlést, és sokáig hatásos darabokat írt Balog István; most is több előadást ért meg a Politikus csizmadia, Mátyás diák, Ludas Matyi. A tündérbohózat nemében jellegzetes Munkácsi János Garabonciás diákja, Tündér Ilonája. A népélet ábrázolásában egyik úttörő Jakab István, a Falusi lakodalom még húsz év után is vonz, Döme Gergely Köcsmői sárkánya is túléli évtizedét. Már címével is hasznosítani akarja Szigligeti sikerét Haray Viktor: Szökött színész és katona.

A kor és a műfaj reprezentánsa, a kiemelkedően legtöbbet játszott szerző Győrött is Szigligeti Ede, mintegy harminc darabja van színen e három évben. A pályakezdő történeti drámák (Gyászvitézek, Micbán családja, Ciliéi) után a műfaj legjobb darabja, a Gritti (Gyulaival a parádés címszerepben). A történeti vígjáték kiemelkedő darabja, a történelem méltóságát és a vígjáték humorát mesterien vegyítő Kinizsi már lépés a népszínmű felé. Ugyanezen az úton két Arany Jánosra utaló mű: a Nagyidai cigányok és még inkább a Rózsa; ez a Toldi szerelmének témájából jut a Toldi estéjének eszmei mondanivalójához. Színre kerül az úttörő Szökött katona és a Két pisztoly (mindkettő ugyanez években a német színpadon is), majd az ezek sikerét kiaknázó, bágyadtabb A rab, A zsidó, Egy szekrény rejtelmei, sorra véve a magyar jobbágyság gondjait, a külföldi katonáskodást, a feudális bíráskodást, a börtönügyet, az uzsorát. A népszínmű igazi tetőpontja a Csikós: bűnügyi téma, a nemesség és a jobbágyság osztályellentétéből fakadó konfliktus; erre a két elemre szakad szét 1849 után a népszínmű, ezt mutatják Szigligeti későbbi művei. A régi témából sablonos rémtörténet lesz: Fidibusz, Aggteleki barlang (6 előadás), A nagyapó (5 előadás), a jobbágyság konfliktusából nem marad több, mint a falusi környezet: A cigány. Melléktermékei még Szigligeti pályájának a túlhaladott mű89